Keltett némi felháborodást a viszony.hu legújabb utcai reklámakciója, pedig csak egy "egyszerű" jókívánságról van szó, a családoknak címezve.
Na persze tudjuk, hogy a hűtlenséget sokan családellenes dolognak tartják, a karácsonyt pedig a család szent ünnepének. Főleg, mióta az "eredeti", vallásos értelmezés visszaszorult. Nem, mintha annak semmi köze nem lett volna a családhoz, de abban a szentként emlegetett famíliában ugye nem a biológiai apa volt ott a szülésnél. (Ezt most nem fejtem ki, aki akarja, továbbgondolhatja.)
A karácsony leginkább a szeretet ünnepeként aposztrofálódik, ez ellen senkinek nem lehet kifogása, világnézetileg szinte semleges... Ha már kell egy ilyen ünnep, próbáljuk közös nevezőre hozni a hívőket és nem hívőket. Szinte mindenki szeret valakit, legalábbis remélhetőleg. Az is legitimnek tűnik, hogy mindazokkal együtt szeretnénk lenni, akiket szeretünk. De arról már kevesebb szó esik, hogy szeretteink nem feltétlen a közvetlen rokonaink, lehet, hogy közülük például egyeseket kifejezetten rühellünk, mások, akiket hivatalosan nem is ismerünk, meg rendkívül fontosak számunkra.
Mégis úgy kell tennünk éppen azokban a napokban, melyeken ömlik ránk a "vegyél meg" üzeneteken túl a "szeress", "légy szolidáris, jótékonykodj" című felhívások sokasága, mintha szentségtörés lenne arra gondolni, annak írni, azzal beszélni és találkozni, aki az év hétköznapjaiban olyan sokat jelent nekünk.
Szingli szeretők esetén valóban nagy hangsúlyt szokott kapni a tény, hogy az ünnepeket kedvesük nélkül, talán teljesen egyedül kénytelenek tölteni, vagy a családjukkal, amely évről évre ostorozza őket, hogy még mindig nincsen párjuk, esetleg: hol késnek az unokák... (Ez persze leginkább szingli nőkkel fordul elő.) Vagy, ha a család tisztában van a viszonyokkal, a viszonyukkal, gyakran hallható a fiatalság elpocsékolása miatti sopánkodás, meg az, hogy amíg ez az áldatlan állapot fennáll, addig az illetőnek esélye se lesz "normális" kapcsolatra.
De a rossz házasságban vagy házasságszerű képződményben élő szeretők is megszenvedik az ünnepeket, egyrészt, mert olyannal kell együtt lenniük, akivel már nem szívesen töltik együtt az időt, másrészt, mert azzal viszont nem lehetnek, akivel leginkább szeretnének. Ha vannak gyerekek, illetve a család többi részével jóban vagyunk, akkor könnyebb a helyzetünk, de egy-egy pillanatra azért bevillan, mennyire más lehetne az egész hangulat, ha... Ráadásul a szerető sokszor valóban hozzájárul a családi békéhez, mert ha nem létezne, másképp, esetleg extrémebb módon kellene levezetni a feszültséget, lásd még házisárkány állapot és társai, vagy egy sokakat nehezebb helyzetbe taszító válás. (Ezzel nem azt mondom, hogy a válás mindig a rosszabbik opció.)
Mindent összevetve az ünnepi időszakok nem igazán kedveznek a szeretői kapcsolatoknak - még azoknak sem, amelyek csak levelezési fázisban vannak még, vagy épp, hogy elkezdődtek. Meglehet, hogy olyan lelki hatások érnek bennünket, amelyek megtorpanást okoznak, vagy ráébresztenek arra, hogy mégsem akarjuk a hűtlenség útját járni.
Olykor a megtorpanás csak átmeneti, de az épp folyamatban lévő barátkozásnak lehet, hogy örökre véget vet. Persze lehet, hogy rájövünk, nem kell az a kis kaland se. (Amennyiben tényleg csak a kalandvágy vinne bele a hűtlenségbe.)
Vagy éppen az ünnepek nagyobb összezártsága ébreszt rá bennünket arra, hogy milyen működésképtelen már a házasságunk, és alig várjuk a hétköznapokat. A bezártság-érzés annak is az agyára mehet, aki egyébként szeret otthon lenni, de mégse ennyit egyszerre.
Nem érdemes ilyenkor nagy, az érzelmi életünket érintő elhatározásokra jutni szerintem, aludjunk rá párat, és térjünk vissza a rendes kerékvágásba, mielőtt olyan döntést hoznánk, amelyet nagy valószínűséggel megbánunk. Ha mindenképp meg akarunk valamit fogadni, az például nem rossz, hogy nem zabáljuk tele magunkat minden nap, vagy szingliként nem nézünk meg 50 romantikus illetve családi filmet egyvégtében.
Mindenkinek a számára lehetséges legjobb ünnepeket kívánom. :)
És, ha van kedvetek, szavazzatok: vajon ti teljes rádióstopot tartotok-e a szeretőtökkel, levelezőtársatokkal az ünnepek idején, vagy esetleg épp fordítva, még találkozni is van alkalmatok.
[polldaddy poll=7664376]