Kerülünk bizonyos szavakat. Vagy eufemizmusokat használunk, bár ebben az esetben az eufemizmus nem is igazán helytálló kifejezés: nem szépítünk egy adott szituáción, hanem másképp kódoljuk, mert… Miért is? Mert még az elköteleződés gyanúját is el akarjuk kerülni.
A barát extrákkal (friend with benefits: FWB) valójában kevesebb, mint a szerető, de lehet, hogy nem is barát. Azt mondani, hogy CSAK barátok vagyunk, már eleve rosszul hangzik. Miért CSAK? A barátság nem kevesebb vagy kisebb jelentőségű kötelék, mint a szeretői kapcsolat. De van egy kényelmes tulajdonsága: közmegegyezés szerint nem jelent kizárólagosságot. Barátunk lehet több is, vérmérséklettől függően annyi, amennyit csak be tudunk szerezni.
A barát extrákkal meg igazi főnyeremény, mert nem csupán a többi barátunk jó tulajdonságaival rendelkezik, de még szexelhetünk is vele, akkor, és amikor nekünk jólesik – no persze, neki is jól kell essen épp akkor, amikor nekünk. A gond az, hogy a barátainkhoz érzelmileg is kötődünk, a szex pedig ezt a köteléket erősíti. (A bűnös az oxitocin hormon, amely nem csak az anya-gyermek kötődés kialakulásában tölt be fontos szerepet, hanem a szexuális ragaszkodás létrejöttében is, bár szerintem attól, hogy valakihez ragaszkodunk, még nem leszünk monogámok, ahogy ezt a legtöbb cikk sugallja.)
Honnan tudjuk, hogy épp szeretők vagyunk-e vagy „csak” FWB? Vajon abból, hogy kimondjuk? Vagy abból, hogy mennyire gyakran keressük egymást akármilyen együttlét céljából? Vagy, hogy milyen gyakran szexelünk? Esetleg abból tudjuk, hogy a szex szünetel, ha egyikünk „komolyabb” kapcsolatra tesz szert? (Még ha ez a komolyabb partnerség nem is nyíltan vállalt kapcsolat?) Később meg visszatérünk a régi szokásokhoz, mintha mi sem történt volna? És, ha nincs később?
A kényelmesnek tűnő barátság extrákkal annak kényelmesebb, aki kevesebbet tesz bele, és akinek kevésbé fontos. Ilyenkor persze azt a kérdést is érdemes feltenni, vajon van-e ebben igazi barátság? Vagyis: számíthatunk-e a másikra, ha nekünk van rá szükségünk, és nem fordítva? Vagy ő számíthat-e ránk? Nem csupán az egyik fél szeszélyeitől függ, hogy éppen parkolópályára kerül-e az extra barát, vagy extrából ex lesz? És, ha az éppen fontosabb, komolyabb kapcsolatunk nem elég kielégítő, vagy szünetel, vagy vége van, akkor jut újra az eszünkbe a közben azért takaréklánggal melegen tartott szeretőféleség?
Valószínűleg nem sok olyan „barátság extrákkal” akad, amely tényleg kiegyensúlyozott lenne, ahol egyik fél sem kíván többet, mint a másik, és tökéletes egyetértésben nyújtanak egymásnak hol kevesebbet, hol többet. Talonban tartani valakit persze kellemes, de talonban lenni, azaz azt sem tudni, hogy most akkor hányadán állunk az illető baráttal, kevésbé lelkesítő. Főleg, ha mi azért jóval többre vágyunk, mint az extraságokra, és a csak akkor létező barátságra, ha a másiknak épp olyanja van.
Amennyiben nem okoz nekünk álmatlan éjszakákat, hogy vajon mit művel a FWB-nk, ha nincs velünk, és tényleg élvezni tudjuk a néhanapján, totálisan kiszámíthatatlanul bekövetkező találkozásokat, rendszertelen szexpartikat, akkor nincs semmi gond. De ehhez persze az kell, hogy legyen normálisabb, érzelmekkel telített partnerkapcsolatunk, amely szexuálisan is kielégítő. Vagy legyen annyi FWB-nk, hogy minden hétre jusson belőlük.
Visszatérve az eufemizmusokra, sokan nyilván azt gondolják, hogy a barátság extrákkal a kevésbé jól hangzó szexpartnerség vagy dugópartnerség szebb, elegánsabb, politikailag korrektebb vagy csak finomkodóbb kifejezési formája. Szerintem elsősorban szemléletbeli különbségről van szó. Aki CSAK szexpartnert mond, az is becsaphatja önmagát, mert esélyes, hogy kisebb jelentőséget tulajdonít egy kapcsolatnak, mint ami valóban van neki. CSAK szex legfeljebb pár alkalom erejéig létezhet, onnantól kezdve már sok minden más is összeköt két embert. Az is érdekünkben állhat, hogy magunk előtt is letagadjuk az ilyen kapcsolat plusz tartalmait, így elkerülve a lelkifurdalást, az esetleges bűntudatot. És a felelősségérzetet.
Nektek vannak talonban extrás barátaitok? Vagy ti vagytok talonban másoknál? Esetleg megelégeltétek a helyzetet? Van-e elmozdulás ebből a helyzetből a minőségibb kapcsolat irányába? Vagy a leggyakoribb kiút az úgynevezett barátság megszakítása, bármilyen fájdalmas is ez? És mit szóljunk a felebaráti szexhez?
Nektek van ilyen extrás barátotok, barátnőtök?
[polldaddy poll=7678514]