Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Cookie beállítások
A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk
  • Alapvető működést biztosító sütik
  • Beállításokat tároló sütik
  • Statisztikai sütik
  • Marketing célú sütik

Milyen hiányérzeteket generál a szeretőzés?

Újra és újra visszatérő téma, hogy mennyi hiányérzet halmozódik fel egy-egy szeretői kapcsolatban, az ellenzők fő érve szokott lenni, hogy egy viszonynak nincs "kifutása", nem tart sehová, akkor minek belekezdeni, ha nincs perspektíva, a pillanatnyi örömöket se igazán élvezzük... De a viszony lényegi része, hogy nincs kifejezetten perspektívája, általában nem azért kezdünk bele, mert legitim kapcsolattá akarjuk alakítani. Főleg, ha egyikünk sem egyedülálló.

Piszkos anyagiak - avagy kinek mennyibe' van a szeretőzés?

Rengeteget beszéltünk érzelmekről, szexről, lelkiismeretről és hazugságról, de a legtöbb esetben a félrelépés pénzkiadással is jár. Másnak meg lehet ez a bevételi forrása... Mégis, ki mennyit hajlandó költeni erre a szenvedélyre, vajon még mindig a férfiak fizetnek-e mindent (általában), vagy emancipálódunk, és vajon mennyire kell jól szituáltnak lenni ahhoz, hogy egyáltalán szeretőzzünk? Vagy, ha az ember akarja, csórón is meg lehet ezt oldani?

Ki a hibás? És mit számít ez?

Ahol hűtlenség van, ott hibásnak is kell lennie - mondják legtöbbször azok, akik úgy vélik, náluk van a bölcsek köve. Egyesek szerint a hűtlen mindenképp hibás, mert az nem megoldás, hogy félrelépünk (vagy akár csak félreérzünk). Mások szerint azzal van a fő baj, akit megcsalnak, hiszen nem adott meg mindent a partnerének. Sokszor látok olyasféle kijelentéseket, amely szerint vagy az egyik, vagy a másik felet illeti az összes felelősség - és persze legtöbbször abból a tapasztalatból indul ki mindenki, amit ő maga a saját életében, esetleg közvetlen környezetében szerzett.

Mi közöm a szeretőm családjához?

Vajon mennyiben vagyunk felelősek a szeretőnk, szeretőink családjáért, családjaiért? Első körben azt mondanám: mindenki a saját családjáért felel. Ha egy felnőtt emberrel titkos viszonyt kezdünk, akkor ezt annak a tudatában tesszük, hogy ő is tisztában van a kockázatokkal és vállalja azokat. Ha túlságosan fél a lebukástól, ha úgy érzi, hogy a kockázat túl nagy, nem fog kitartani sokáig, elég hamar felszívódik majd.

© 2024 A hűtlenség ábécéje

A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk