Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

A hűtlenség nem kivétel, hanem a rendszer része

Az "örök" hűség kivétel, nem szabály. Sőt, még a hosszan tartó hűség is inkább kivétel. Ahogy Fischbach mondja, semmi értelme valamit patologizálni, ami ennyire gyakori. Márpedig a hűtlenség a legtöbb kapcsolatban előfordul, nem valami ritka kivétel, hanem az állítólagosan monogám rendszer része. Inkább azt kéne firtatni, hogy az abszolút hűség iránti elvárás miért nem teljesül az esetek túlnyomó részében. Talán éppen az elvárással van a baj. 

Miért rossz lebukni? És miért jó?

Tudatosan kevesen vágynak a lebukásra, sokszor mégis olyasmit csinálnak, ami alapján úgy tűnik, hogy a tudattalanjuk pontosan ezt akarta. Mert a lebukás olykor hatalmas megkönnyebbülést jelent. Persze vannak olyan helyzetek is, amelyekben a hűtlenség kiderülése totális krízist hoz, vagy erőszakot: bizonyos emberek képesek a legmesszebb is elmenni, hogy megbüntessék azt, akit állítólag szeretnek - bár az én fogalmaim szerint a szeretet és a másik ember tárgyként való kezelése nem fér össze, de tudom, hogy ezt némelyek másképp gondolják.

Kiteregetés vagy falazás?

Van, aki - ha rájön, hogy hűtlenek voltak hozzá - első felindulásában mindenkit felhív, és ha még a közösségi oldalakon is aktív, ott is közli az összes ismerősével, hogy őt mennyire megbántották. A másik végletet az képviseli, aki senkinek nem mond semmit, vagy ha igen, hosszas megfontolás után, és csak egy vagy két embert avat a bizalmába.

Visszahódítható-e a szerelembe esett férj?

Vagyis annak a feleségnek, aki rájön, hogy a férje szerelmes egy másik nőbe, ha egy ép lelkű, őt ajnározó férjet akar visszakapni, a hisztinek, szemrehányásnak, drámázásnak éppen az ellenkezőjét kellene felmutatnia. Abszolút megértőnek kellene lennie, semmiben nem akadályoznia a férjét, hagyni, hogy megélje azt a szerelmet... Ja, hogy ez nem őszinte dolog, és ha nem így érzünk, akkor miért kéne színészkedni? Semmi se kötelező - de ez a viselkedés a férfiban csodálatot és hálát ébreszt. 

A kamuhűtlen - azaz miért tesz úgy valaki, mintha Casanova lenne

Elképzelhető-e azonban, hogy egy férfi annyira nem tartja menőnek a hűséges társ unalmas szerepét, hogy elhiteti a világgal, és a feleségével is, hogy ő egy olyan szoknyavadász, aki nem is tud meglenni csajozás nélkül? Persze a csajozásnak valami alapja azért kell, hogy legyen: az illető állandóan flörtöl a kolléganőkkel, kávézgat, ebédelget, vacsorázgat, sőt, hogy a dolog még nyilvánvalóbb legyen, hódításairól mindenki számára látható "naplót" is vezet...

© 2019 A hűtlenség ábécéje