Beszélgettünk már arról, kinek a számára hol kezdődik a hűtlenség, és a cyberszex vajon hová sorolható be, meg is állapítottuk, hogy sokan megcsalásnak tekintik azt is, ha nincs testnedv-csere, sem semmilyen fizikai kontaktus, sőt, olykor még a látvány és a hang is hiányzik, csak egy chatszoba van, arctalan szereplőkkel...
De most, hogy egy robot átment a Turing-teszten, bizony egy új irányzatot is figyelembe kell vennünk: lassan vagy gyorsabban, mint gondolnánk, elkövetkezhet az az idő, amikor már azt sem tudhatjuk, hogy egy virtuális szexpartner valódi ember-e, vagy mesterséges intelligencia.
El tudok képzelni olyan szolgáltatót, amely kifejezetten mesterséges intelligenciákkal folytatott cyberszexre specializálódik, és úgy hirdeti magát, mint teljesen ártalmatlan, sőt, a partnerhez fűződő valóságos hűséget konzerváló lehetőséget, hiszen ki lenne úgy istenigazából féltékeny egy testetlen, lelketlen adathalmazra, amely informatikusok, nyelvészek és hasonló "kockák" előre gyártott paneleiből építi fel a "tökéletes" nőt vagy férfit? (A tökéletes férfi kitalálásához igazi bölcsészek segítségét is igénybe venném a helyükben, ha valaki ilyet tervezne, keressen meg.)
Persze az ember már csak olyan, hogy tetszőlegesen bármire képes féltékeny lenni, akár egy autóra vagy egy kutyára is, de a szó klasszikus értelmében mégsem lehetne hűtlenségről beszélni, ha a szexélményeket egy robot biztosítaná. Vagy mégis?
Sokkal érdekesebb játék lenne persze, ha egy szexpartnerkereső anélkül alkalmazna mesterséges partnereket, hogy erről értesítené a felhasználókat, vagy, ha ugyan vinné a balhét, hogy nem mindenki igazi, de a felhasználók sose tudnák, hogy valódi ember vagy gép izgatja fel őket éppen. El tudom képzelni, hogy algoritmusok alapján létrehozott, optimalizált profilok sokkal több levelet kapnának, mint a valódi emberek, és még az az előnyük is meglenne, hogy a legkevésbé érdekes sablon megszólításra is válaszolnának (ami a valódi népszerűekre persze nem igaz: minél népszerűbbek, annál kevésbé fognak reagálni a megkeresésekre), és simán elcsevegnének azokkal, akikkel más nem nagyon áll szóba.
Sőt, el tudok képzelni olyan oktatóprogramot is, amely felkészítene tipikus randihelyzetekre és előre megírt forgatókönyvek alapján modellezné a partner viselkedését. Persze egy-egy valódi szerepjáték sokkal többet érne, de egy ilyen alkalmazás sokkal több emberhez juthatna el és nem merülne fel a félénkség problémája sem. Egyáltalán, az az érzés, hogy nem ítélnek meg, akármilyen béna vagyok, hiszen nem ember van a másik oldalon, lehet, sokakat ellazítana. Persze ebben ott rejlik az a veszély, hogy minél jobban hozzászoknak a gép toleranciájához, annál kevésbé mernek majd valódi emberekkel kísérletezni. A gép bármikor ráér, de nem akadékoskodik, ha nem írunk neki vagy megfeledkezünk róla. Más részről épp az emberi viselkedés kiszámíthatatlansága lehet vonzó...
A következő fázis a guminő/férfi és a mesterséges intelligencia keresztezése lehetne: már láttunk olyan úriembert, aki poligám kapcsolatban él két, igen költséges, embernagyságú játékbabával, akik közül az egyik a felesége, a másik a szeretője, de nyitott kapcsolatról van szó, a két baba jó barátságban van egymással, hűtlenség egy szál se, megnyugodhatunk. (Lám, még egy ilyen extrém szexualitású pasi is poligám.) A szilikonbabákról itt látható kisfilm.
Jó, egy kicsit előre szaladtunk, de vajon milyen megítélés alá esne egy ilyen, szexre kifejlesztett, beszélni és sikoltozni tudó robotnő? A vele folytatott szex hűtlenség lenne? Szilikonbaba-bordély már jó ideje létezik, ki nem találnátok, hol találták ki, hát persze, hogy Japánban: és kicsit sem olcsó mulatság, ugyanannyiba kerül, mint egy színvonalas, valódi nőket kínáló piros lámpás ház. A látogatók nagy része fiatal pasi. (2008-as cikk szerint már akkor volt Németországban is.)
Kicsit hátborzongató számomra, hogy mikor beütemeztem ezt a posztot, akkor jön szembe ez a hír: a japánok már ijesztően élethű robotokat tudnak készíteni, épp tegnap mutatták be őket, egy gyermek és egy női verziót hoztak létre. Senkit nem akarok megsérteni, de ha valaki, akkor a japánok bírnak leginkább robotszerűen viselkedni, nem csoda, hogy náluk van legközelebb a valódi ember és a mesterséges intelligencia világa, a szexuális kultúrájuk alapján is biztosra vehetjük, hogy ahogy a guminőket is ők terjesztették el, az első robot gésák is náluk fognak megjelenni. És pont ilyen illedelmesen fognak ülni, mint ez a csodálatos robotlány:
Stephen Hawking szerint a mesterséges intelligencia kifejlesztése lesz fajunk veszte... Lehet, hogy azért, mert már szexelni se valódi emberekkel fogunk? Én erősen remélem, hogy nem így lesz.