Egy régi barátom szerint: Szeretkezz (másokkal) és mentsd meg a házasságod. Mivel ő azt élte meg, hogy az otthoni szex kicsi is, savanyú is, de attól még esze ágában sincs elválni, ahogy a férfiak többsége, házon kívül kereste a kielégülést, a kalandot, és azt az érzést, hogy még nem vált szexuálisan láthatatlanná. Noha otthon nem volt semmi rendben, és a felesége egyre kevésbé bírta elviselni, hogy egyébként a tudtával (de nem a beleegyezésével) kalandozik, ő úgy érezte, a külső kapcsolatok segítségével egyensúlyban tarthatja a családi békét.
Jónéhány más esetet is láttam, és azt kell mondanom, hogy azoknál a férfiaknál, akik elsősorban az otthoni szexhiány vagy az unalmas, ritka, stb. szex miatt lépnek félre, ez nem kirívó példa. Van, akinél működik is, van, aki ráfarag. De általában nem hasonlanak meg önmagukkal, képesek kettéválasztani az érzelmileg számukra fontos és valójában sok szempontból kényelmes házastársi kapcsolatot attól a külső világtól, ami elsősorban a szexről és a felfedezésről szól.
Egyes nőknek is megy ez, de azért nehezebben, mint a férfiaknak. A nők jobban szenvednek attól, ha az állandó partnerükkel nem tudnak kommunikálni, ha úgy érzik, hogy a kapcsolati elégedetlenségük permanenssé válikl és ahányszor ezt szóba hozzák, erről beszélgetni szeretnének, keményen visszapattannak, mert a férjük számára maga a téma is tabu. Nekünk általában nagyobb szükségünk van arra, hogy a szex nem pusztán önmagáról szóljon, hogy érezzük: akivel lefekszünk, annak a számára nem egy vagyunk a sok közül, hanem valami különleges, egyedi.
Ráadásul a házasságok nagy részét a nők viszik a hátukon, ők végzik a legtöbb családdal kapcsolatos ingyenmunkát, ami érzelmi befektetést igényel: ha azt tapasztalják, hogy olyasvalaki miatt güriznek, aki már nem figyel oda rájuk, akkor hamarabb kiégnek, mint egy férfi, aki inkább hátországnak „használja” a családját.
Nyilván léteznek kivételek, ezek csak az általános tendenciák.
És így jutunk el a tulajdonképpeni témához. Ha egy nőnek fontos, hogy valamilyen mély kapcsolódásban élje meg a szexualitását, akkor ez a mély kapcsolódás létrejöhet egy szeretővel is, és amennyiben működik a külső kapcsolat, ez megmentheti a házasságát. Ha azonban valamilyen okból nem jön létre ilyen külső kapcsolat vagy nem sikerül olyat találni, amely érzelmileg is intenzív lenne, akkor a jó szerető hiánya is okozathatja, hogy a nő ne bírja tovább a házasságán belül.
Vannak nők, akik egyszerűen nem a megfelelő pasiba szeretnek bele, és emiatt nem jön létre a vágyott szeretői kapcsolat (például a férfi egyszerűen nem akar semmit a nőtől), vagy hiába próbálkoznak külső partnerekkel, azok nem vágynak igazi kapcsolódásra. Sokkal egyszerűbb férfiként olyan nőt találni, aki szeretői szinten valódi kapcsolódásra vágyik, mint fordítva. A férfiak nagy része vagy tart attól, hogy mélyen kötődjön egy külső partnerhez, vagy eleve nincsenek is szabad vegyértékei és a félrelépéseket sportnak tekinti.
Vagyis sokkal kisebb eséllyel fog elválni egy férfi azért, mert nem talált megfelelő szeretőt, aki az intimitás iránti igényét kielégítheti, mint egy nő, aki azt tapasztalta, hogy a férfiak csak használni akarják. Nyilván akadnak nők, akik inkább megmaradnak az őket egyébként nem kielégítő, szexuálisan már nem funkcionáló kapcsolatukban, főleg, ha már semmi esélyt nem látnak arra, hogy egy válás után totál nulláról kezdve megtalálják a szerelmet, de vannak, akiket annyira boldogtalanná tesz a kiüresedett párkapcsolat, hogy inkább egyedül folytatják, minthogy olyasvalakit szolgáljanak ki otthon, aki már semmilyen szempontból nem figyel oda rájuk. Mert ha nem beszélhetünk arról, hogy mire vágyunk, ha a párkapcsolat esszenciájának számító intimitás kivész abból a relációból, akkor minek is törjük magunkat?
Ez persze nem olyan döntés, amit egyik napról a másikra hozunk meg. De előfordulhat, hogy egy mit sem sejtő, a langyos mindennapokban eldögönyöző férj egyszer csak azt veszi észre, hogy a felesége, aki már évek óta jelzi, mennyire boldogtalan, (és amit a férj évek óta nem hajlandó észrevenni), egy szép napon úgy dönt, hogy most már akkor elég volt. És a férfi majd rohadtul fog csodálkozni, hogy mégis, mi baja van a nőnek, ha ő mindent megadott neki.
Persze lehet, hogy akkor se tehette volna már sose boldoggá, ha korábban észreveszi, mi a helyzet. De az is lehet, hogy egy kapcsolati nyitás, amelynek köszönhetően a nő nem egyedül vergődne érzelmi sivárságban, valamit lendített volna a helyzeten. Az már más kérdés, hogy egy érzelmileg támogató, de szexuálisan már nem izgalmas férj egy érzelmileg elzárkózó, de szexuálisan izgalmas szeretővel kombinálva lehet-e megoldás.