Ennek alesete az a nős férfi, aki még csak el se árulja a szingli partnernek, hogy foglalt, ezért a hölgy akár hónapokig abban a hitben folytat vele a kapcsolatot, hogy ő elsődleges és nem másodlagos partner. Persze ezt azért nem egyszerű előadni, mert rengeteg jel mutat arra, ha valaki nős, legnyilvánvalóbb, hogy nem kereshetjük bármikor és soha nem visz fel a lakására. (Ha fel is visz valahová, az akkor sem a saját lakása vagy nem él ott.)
Házas nőkről még nem nagyon hallottam, hogy eljátszották volna a szinglit, mivel sok férfi számára sokkal vonzóbb egy férjes asszonnyal viszonyt folytatni, aki majd nem akar tőlük komolyabban semmit, mint egy egyedülállóval, aki valószínűleg előbb-utóbb szeretne elköteleződni… Vagyis a két nem hozzáállása nagy vonalakban eléggé különbözik, de mindkét esetben érdemes feltenni a kérdést: mennyire jó ötlet szingli partnerrel kezdeni, ha házasok vagyunk és nem menekülő útvonalat keresünk?
Logisztikailag a házas fél számára persze kellemes, ha a szeretője egyedülálló: jobban rá fog érni (noha a fiatalabb korosztálynál inkább azt vettem észre, hogy partner és gyerek nélkül is kevésbé érnek rá, mint az érettebbek családosan), van kégli, ahol együtt lehet lenni, nem kell félni két oldali lebukástól, ez csak egyik oldalról fenyeget, nem kell osztozni (sok férfi gondolja úgy, hogy neki jár a két vagy több nő, de a nők csak érjék be vele), élvezni lehet a fiatalabb partner csodálatát (jó, nem mindig fiatalabb a szingli partner, de sokszor igen), odaadását, azt, hogy mi vagyunk számára a világ közepe.
Mi szól az ellen, hogy szingli partnert válasszunk szeretőnek, ha a házasságunkat nem akarjuk felrúgni?
Főleg az, hogy egy házas/ egyedülálló párosítás nem egyensúlyi helyzet. Az egyik félnek sokkal kevesebb jut, mint a másiknak. Kivéve, ha a szingli fél nem marad „hűséges” a házas szeretőjéhez, neki is van egy vagy több partnere: ebben az esetben nem jelent gondot az egyensúly hiánya.
De klasszikus esetben a szingli fél, ha mély kötődés alakul ki kettejük között, előbb-utóbb többet akar majd, mert számára ez nem teljes értékű kapcsolat. Nem csak nők akarhatnak többet, de náluk gyakoribb, mert sokan még családalapítás előtt állnak és a házas szeretőjükre várva mondanak le a továbblépés lehetőségéről. A már gyerekkel rendelkező vagy azt nem is tervező szingli szerető sokkal kevésbé érzi méltánytalannak, hogy a férfi nem őt választja elsődleges partnerének.
Az egyensúlyi helyzet hiánya állandó feszültséget hoz a kapcsolatba, kimondatlan vagy kimondott vágyak hálójába kerül a két ember. A házas fél hárít, nem vesz tudomást a dolgok állásáról, a másik meg szorong és próbál nyomást gyakorolni. Ki-ki habitusától függően csendben szenved, nógatja a kedvesét, fenyegetőzik vagy egyenest arra is rászánhatja magát, hogy megkeresi partnere házastársát és borítja a bilit.
Más a helyzet, ha a házas fél nem titokban folytat viszonyt, hanem házastársa tudtával és beleegyezésével. Nem old meg minden problémát, de a dolog méregfogát mégiscsak kiveszi: lehetőség nyílik arra is, hogy a szeretők „legálisan” töltsenek időt egymással, nincs lebukási veszély, nincs partvonalra szorulás, sőt, még az se kizárt, hogy a szingli partner összebarátkozik a hivatalos partnerrel és ez új távlatokat nyit előtte.
Szingli férfiak sokszor gondolják úgy, hogy nekik pont ideális lenne egy partnerrel rendelkező asszony, mert úgysem akarnak elköteleződni. De mikor kötődni kezdenek, akkor nekik is gondot jelenthet, hogy a szeretett nő máshoz megy haza és ilyenkor jön a „szerződésszegés”: inkább mégis hagyd ott a férjedet!
A baj ezzel főleg az, hogy sokan úgy gondolják, ha egyszer is kicsúszik ilyesmi a szeretőjük száján, akkor már nincs visszaút, nem lehet úgy folytatni, mint korábban, szakítaniuk kell. Vagy belekerülnek egyfajta ördögi spirálba, amelyben a férfi újra és újra előjön a témával, a nő hárít, de a férfi nem hagyja abba…
Szerintem intelligens emberek túl tudnak lépni egy ilyen helyzeten, de lehet, hogy tévedek, és a kimondott szónak túl nagy a súlya…
Aki kiegyensúlyozott szeretői kapcsolatra vágyik, az mindenképp gondolja át, mibe megy bele, amennyiben szingli partner mellett köt ki: és ne hitegesse a másikat, ha nem szándékozik válni.