Közkívánatra!
Mi történhet, ha (házas)társ és szerető találkozik, hogy beszélgessenek? A helyzetről, arról az emberről, akin osztoznak, önmagukról, a terveikről, az elvárásaikról. Lehet persze találkozni úgy is, hogy csak az egyik van tisztában a másik szerepével, de most nem erről lesz szó. A párbajba vagy egymás hajának tépésébe torkolló, erőszakos találkozás sem ennek a posztnak a témája, bár ilyen is biztos van bőven. De egy botrány közepén általában semmit nem lehet megbeszélni - esetleg később, ha a felek már lehiggadtak, akkor igen.
Mi vezethet egyáltalán olyan, szokatlanak tűnő szituációhoz, mint a hivatalos és nemhivatalos társ beszélgetése? Ha a kezdeményezés a (házas)társtól ered, akkor vagy ő maga fedezte fel a viszonyt, vagy a férje/felesége /partnere tájékoztatta róla (esetleg még nem is történt semmi, csak szándéknyilatkozat van), illetve a szerető valamilyen jelzésére reagál az ötlettel, hogy le kéne ülniük beszélni. Ha a szerető kezdeményez, meglehet, hogy azért teszi, mert nem bírja már cérnával a bizonytalanságot, a titoktartást, vagy abban reménykedik, hogy ha tönkreteszi a kedvese kapcsolatát/házasságát, az illető majd teljesen az övé lesz. De lehet, hogy egy nyitott kapcsolatba lép be szeretőként, és szeretné tisztázni a szabályokat.
Kezdjük a klasszikus esettel, mikor a beszélgetésre vagy lebukás után vagy a szerető önleleplezése kapcsán kerül sor és a házastárs kezdeményez. Ilyenkor a házastárs úgy érzi, hogy becsapták. (Ha ő maga is hűtlen, akkor talán, de csak talán! kevésbé van ezen felháborodva.) Ha meg akarja menteni a házasságát, választhatja azt az utat, hogy mindenféle akadályt gördít a szerető útjába, például megpróbálja elérni, hogy az a lehető legrosszabbul érezze magát, esetleg fenyegetőzik, vagy a másik szolidaritására apellál (a gyerekekre, a család épségére való hivatkozással). De az is lehet, hogy teljes magabiztossággal egyszerűen jóváhagyja a viszonyt, leszögezve, hogy amíg bizonyos feltételek teljesülnek, őt nem zavarja. Ha bizonytalan abban, hogy érdemes-e fenntartani a házasságát, ez a beszélgetés épp arra lehet jó, hogy tisztázzon néhány homályos pontot.
Lehet, hogy a szerető kezdeményezi a találkozást, ugyancsak egy lebukást követően - bár, ha a lebukás botrányos volt, ezzel tetézni igazán felesleges, és nem is lehet valami gyakori. Az viszont nem egyszer előfordul, hogy a szerető egy ilyen találkozás folyamán borítja fel az addigi status quo-t. Egyszerűen beállít és bejelenti igényét. Vagy azzal a szándékkal is jöhet, hogy "megmentse" a szeretőjét, akivel a (házas)társa - szerinte - méltatlanul bánik. (Lehet, hogy tényleg, de lehet, hogy egyáltalán nem.) Aligha képzelhető el higgadt és józan beszélgetés egy ilyen esetben, minimum, hogy fájdalmas és drámai lesz, bár olykor előfordulhat, hogy a lelepleződés nem hat újdonságként a társra, így nincs igazi sokk. Mindenképp az lesz érzelmi előnyben, aki kevésbé borul ki, aki uralni tudja a helyzetet.
Nyilvánvaló, hogy egy nyitott kapcsolatban harmadikként vagy negyedikként feltűnő szerető vagy szeretőjelölt státusza egészen más, mint a klasszikus szeretőé. Nem kell titkolózni, nincs helye agressziónak, követelőzésnek, kiborulásnak, a hangnem szinte biztosan baráti lesz. Ezekben az esetekben az is elképzelhető, hogy a beszélgetésben mind a hárman részt vesznek, a szeretőt választó házastárs mintegy bemutatja a szeretőjét (vagy jelöltjét, ha még nem történt semmi köztük). De ha már eleve ismerték egymást, akkor nem is kell különösebb bemutatkozás, viszont ez a beszélgetés fogja megalapozni az egymáshoz való viszonyukat.
És persze az is elképzelhető, hogy maga a férj/feleség ad eleve engedélyt a másik kettő kapcsolatára, amikor az még létre sem jött, de észreveszi a kölcsönös érdeklődést. És folyhat ilyen beszélgetést édeshármast megelőzően is, bár az más jellegű lesz, hiszen elvileg csak együttes interakció van tervbe véve, mégsem árt tisztázni, ki hogyan viszonyul az egészhez.
Kinek volt már része hasonló beszélgetésben, hogy készült rá, mit érzett időközben, mennyire változott meg a találkozás végére? Van-e, aki épp most készül ilyesmire, vagy aki attól fél, hogy megkeresi a kedvese házastársa vagy szeretője? Illetve ő tervezi, hogy megkeresi a vetélytársát? És nyitott kapcsolatban résztvevőként vagy oda belépőként folytatott-e már közületek valaki ilyen társalgást?