Hogyan nézhet ki az új helyzet azoknak a szemszögéből, akik tudják, hogy a házastársuk eddig félrelépett, de most végre reménykedhetnek abban, hogy ezzel az új körülmények között felhagy? Vajon új esélyt látnak a kapcsolatuk rendbetételére? Arra számítanak, hogy a szerető végleg eltűnik a képből? Vagy, hogy a távkapcsolat semmi pluszt nem ad, így ellaposodik az egész, az otthoni dolgok pedig felértékelődnek? Biztos sokak fejében megfordul, hogy ki kell használniuk ezt a lehetőséget, amelyről még csak ábrándozni se mertek volna: ha valaha vissza akarják szerezni a férfjüket/feleségüket, akkor most kell lépniük.
Egyelőre még korai felméréseket készíteni, igazi kijárási tilalom nincs, tehát nem lehetetlen találkozni, csak sokkal nehezebb. Akinek egyedülálló, gyermektelen a szeretője, és nem kénytelen valaki mellett 24 órában ott lenni, az például meg tudja oldani. Ha a férfiak járnak most inkább egyedül vásárolni (mert ők tudnak vezetni, cipekedni, vagy mert az a hagyományos elképzelés, hogy a nő maradjon otthon), akkor a szingli szeretőhöz nem akkora truváj beugraniuk (amennyiben útba esik jövet-menet). Persze mindig ott van a kérdés, vajon idős vagy gyenge immunrendszerű rokonát ilyen találkozásokkal veszélyezteti-e az ember. De bonyodalmakat az fog magára vállalni, akinek tényleg fontos a másik, akinek érzelmi kapcsolata van a szeretőjével, nem csupán szexuális.
Bár azért annak a jelentőségét sem szabadna lebecsülni, amiről most olyan szépen hallgat mindenki: hogy a szex rengeteg ember számára rendkívül fontos, és most nem csak azok nem jutnak hozzá, akik szeretőznek, hanem azok sem, akik szimplán csak nem élnek együtt a partnerükkel. Én is ismerek huszonéveseket, akik per pillanat két külön országban vagy városban dekkolnak, tehát esélyük sincs találkozni. Új partnerről se lehet szó mostanában, tehát az se megoldás, hogy helyben keresnek valakit. Milliók szexuális élete hever parlagon. És most az érzelmi aspektusról nem is beszéltünk, hiszen nem csak a szex, hanem az érintés, a gyengédség is hiányzik. Meg az, hogy zavartalanul megbeszélhessünk dolgokat egymással.
Vagyis teljesen reális lehetőségnek tűnik az eddig hanyagolt partnerek részéről, hogy magukhoz ragadják a kezdeményezést, és visszacsábítsák a férjüket/feleségüket.
Persze ezt leginkább azok kísérelhetik meg, akiknek nincsenek gyerekeik, vagy azok nem élnek már otthon. Mert a 24 órás együttes bezártság azt is jelenti, hogy azok a szülők sem találnak helyet és módot az együttlétekre, akik eddig is szívesen szexeltek. Egy családi házban még valahogy megoldható esetleg, de léteznek olyan családok, amelyekben a szülők csakis akkor szánják rá magukat a szexre, ha biztosak benne, hogy nem fogják őket megzavarni.
Most ehhez képest úgy kéne elcsábítani a rég elhidegült házastársat, hogy ott van egy-két vagy még több gyerek, esetleg még más rokon is... Ha nem külön házban, hanem kisebb-nagyobb lakásban élnek, akkor ez a kihívás kb kezdettől fogva kudarcra van ítélve.
Rendben, de ha a szex nem megy, attól még érzelmileg újra közel lehet kerülni a partnerhez, és ezáltal azt remélni, hogy a "betolakodó" veszít a fontosságából. Most együtt kell mindent megoldani, fontos a kommunikáció, az ügyek megbeszélése, a döntéshozatal. És most arra is lehet apellálni, hogy vészterhes időkben az ember koncentráljon csak a családjára, meg ne foglalkozzon a saját vágyaival, ne legyen önző, mit számít a testiség, az ilyenkor luxus. Mint láttuk, köreinkben is vannak, akik a stresszt és a szexet nem tudják együtt elképzelni.
Vagyis látszólag a helyzet az ő malmukra hajtja a vizet, és biztos akadnak olyanok, akik most mindent bevetnek. Noha szexi fehérneműt vásárolni elég nehéz (illetve neten lehet, csak a fene se tudja, a valóságban hogy áll majd, ami a modellen jól nézett ki), és olyan híreket is olvastam, melyek szerint fogyóban az óvszer (én még láttam boltban, lehet ebből is felhalmozni, mint a klotyópapírból), aki nagyon akarja, az biztos megoldja. Viszont már arról is jelentek meg mémek, hogy a nők szokásos szépségápolási rutinjaik nélkül hová jutnak: nem leszünk mostanság olyan nagyon csábosak gyantázás, pedikűr, manikűr és fodrász nélkül. Feleségeknek vigasz lehet, hogy a szerető se lesz sokkal jobb állapotban, mint ők maguk.
Aztán ha esetleg sikerül a manőver, és a férjek/feleségek közelebb kerülnek egymáshoz, vajon a válság elmúltával ez kitart-e? Vagy minden visszatér a régi kerékvágásba? Illetve egyesekre lehet kijózanító hatással az egész járvány, főleg, ha személyesen is érintettek, mások pedig inkább a szabadságuk korlátozását fogják látni benne, és alig várják a szabadulást. Érdekes lesz...
Egyelőre még korai felméréseket készíteni, igazi kijárási tilalom nincs, tehát nem lehetetlen találkozni, csak sokkal nehezebb. Akinek egyedülálló, gyermektelen a szeretője, és nem kénytelen valaki mellett 24 órában ott lenni, az például meg tudja oldani. Ha a férfiak járnak most inkább egyedül vásárolni (mert ők tudnak vezetni, cipekedni, vagy mert az a hagyományos elképzelés, hogy a nő maradjon otthon), akkor a szingli szeretőhöz nem akkora truváj beugraniuk (amennyiben útba esik jövet-menet). Persze mindig ott van a kérdés, vajon idős vagy gyenge immunrendszerű rokonát ilyen találkozásokkal veszélyezteti-e az ember. De bonyodalmakat az fog magára vállalni, akinek tényleg fontos a másik, akinek érzelmi kapcsolata van a szeretőjével, nem csupán szexuális.
Bár azért annak a jelentőségét sem szabadna lebecsülni, amiről most olyan szépen hallgat mindenki: hogy a szex rengeteg ember számára rendkívül fontos, és most nem csak azok nem jutnak hozzá, akik szeretőznek, hanem azok sem, akik szimplán csak nem élnek együtt a partnerükkel. Én is ismerek huszonéveseket, akik per pillanat két külön országban vagy városban dekkolnak, tehát esélyük sincs találkozni. Új partnerről se lehet szó mostanában, tehát az se megoldás, hogy helyben keresnek valakit. Milliók szexuális élete hever parlagon. És most az érzelmi aspektusról nem is beszéltünk, hiszen nem csak a szex, hanem az érintés, a gyengédség is hiányzik. Meg az, hogy zavartalanul megbeszélhessünk dolgokat egymással.
Vagyis teljesen reális lehetőségnek tűnik az eddig hanyagolt partnerek részéről, hogy magukhoz ragadják a kezdeményezést, és visszacsábítsák a férjüket/feleségüket.
Persze ezt leginkább azok kísérelhetik meg, akiknek nincsenek gyerekeik, vagy azok nem élnek már otthon. Mert a 24 órás együttes bezártság azt is jelenti, hogy azok a szülők sem találnak helyet és módot az együttlétekre, akik eddig is szívesen szexeltek. Egy családi házban még valahogy megoldható esetleg, de léteznek olyan családok, amelyekben a szülők csakis akkor szánják rá magukat a szexre, ha biztosak benne, hogy nem fogják őket megzavarni.
Most ehhez képest úgy kéne elcsábítani a rég elhidegült házastársat, hogy ott van egy-két vagy még több gyerek, esetleg még más rokon is... Ha nem külön házban, hanem kisebb-nagyobb lakásban élnek, akkor ez a kihívás kb kezdettől fogva kudarcra van ítélve.
Rendben, de ha a szex nem megy, attól még érzelmileg újra közel lehet kerülni a partnerhez, és ezáltal azt remélni, hogy a "betolakodó" veszít a fontosságából. Most együtt kell mindent megoldani, fontos a kommunikáció, az ügyek megbeszélése, a döntéshozatal. És most arra is lehet apellálni, hogy vészterhes időkben az ember koncentráljon csak a családjára, meg ne foglalkozzon a saját vágyaival, ne legyen önző, mit számít a testiség, az ilyenkor luxus. Mint láttuk, köreinkben is vannak, akik a stresszt és a szexet nem tudják együtt elképzelni.
Vagyis látszólag a helyzet az ő malmukra hajtja a vizet, és biztos akadnak olyanok, akik most mindent bevetnek. Noha szexi fehérneműt vásárolni elég nehéz (illetve neten lehet, csak a fene se tudja, a valóságban hogy áll majd, ami a modellen jól nézett ki), és olyan híreket is olvastam, melyek szerint fogyóban az óvszer (én még láttam boltban, lehet ebből is felhalmozni, mint a klotyópapírból), aki nagyon akarja, az biztos megoldja. Viszont már arról is jelentek meg mémek, hogy a nők szokásos szépségápolási rutinjaik nélkül hová jutnak: nem leszünk mostanság olyan nagyon csábosak gyantázás, pedikűr, manikűr és fodrász nélkül. Feleségeknek vigasz lehet, hogy a szerető se lesz sokkal jobb állapotban, mint ők maguk.
Aztán ha esetleg sikerül a manőver, és a férjek/feleségek közelebb kerülnek egymáshoz, vajon a válság elmúltával ez kitart-e? Vagy minden visszatér a régi kerékvágásba? Illetve egyesekre lehet kijózanító hatással az egész járvány, főleg, ha személyesen is érintettek, mások pedig inkább a szabadságuk korlátozását fogják látni benne, és alig várják a szabadulást. Érdekes lesz...