Az emberek nagy része úgy tekint a szeretői kapcsolatokra, mint átmeneti dolgokra, amelyek legtöbbször egy éven belül úgyis véget érnek. De ha kibírnak egy évet, akkor sem valószínű, hogy néhány évnél hosszabbra nyúlnak. Persze, az esetek többségében tényleg nem tartanak sokáig ezek a kapcsolatok, de azért léteznek kivételek. 8, 10, 15, 20 vagy akár még hosszabb viszonyokra is tudunk példát.
A sírig tartó szeretői kapcsolat sem példa nélküli. De persze ritkább, mint a sírig tartó házasság, hiszen semmiféle társadalmi támogatottsága nincs, sem a kényelem, sem a közös gyerekek, sem a közös vagyon nem tartja egyben a formációt.
Mi jellemző általában a nagyon hosszú távú szeretői kapcsolatokra és milyen csapdák rejlenek bennük?
Általában két, házasságban élő ember között jöhet létre olyan viszony, ami igazán hosszan tud tartani, mivel ebben az esetben egyik oldal sem nyomasztja azzal a másikat, hogy válj már el, mindketten a status quo fenntartásában érdekeltek. Ha nem buknak le túl hamar, vagy a házastársaik hallgatólagos beleegyezésével folytatják a kapcsolatot (illetve a házasságaik már esetleg egyenest szexmentesek), akkor az egyensúly szépen megmaradhat.
Ha az egyik fél válik, akkor persze borulhat, mert már nem lesz annyira kiegyensúlyozott az egész felépítmény, de még ebben az esetben sem kötelező, hogy véget érjen, ha az elváló fél nem akar újraházasodni, mert éppen annak örül, hogy végre független lehet. De olyanról is hallottam már, hogy amikor a nő vált, akkor a szeretője úgy döntött, ő is kilép a saját házasságából, mert különben azt kockáztatja, hogy a szeretője elhagyja. Utóbbi esetben a kapcsolat fennmaradt, csak nem szeretői státuszban.
(Érdekes módon az emberek nagy része akkor gondolja, hogy egy viszony sikeres, ha legitimizálódik, nem akkor, ha megmarad annak, ami eredetileg is volt, viszont nagyszerűen működik ebben a formában. Persze a jól működő titkos kapcsolatokról vajmi kevés információnk lehet, hacsak nem elsőkézből.)
Egy viszony általában akkor lehet nagyon tartós, ha két ember szerelmes egymásba és ezt a szerelmet ébren tudja tartani. Valószínűleg éppen amiatt, mert nem élnek együtt és állandóan vágyhatnak egymásra. Mindig van legyőzendő akadály, izgalom, sokakra a titok, a rejtőzködés is afrodiziákumként hat. Mások viszont nem bírják idegekkel.
De a hosszú távhoz elég lehet az is, ha csak az egyik fél szerelmes, a másik pedig hagyja magát szeretni. Vagy, ha komoly anyagi érdekek fűződnek egyik részről a kapcsolat fenntartásához. Azért igazán hosszú távon általában az a házasságon kívüli kapcsolat marad meg, amelyben valódi szeretet és nagyon erős szexuális kapocs van egyszerre.
Az évek során persze egyre inkább egymás életének részeseivé válnak. Ehhez már intellektuális, szellemi összhang is szükségeltetik, és az a tudat, hogy számíthatnak egymásra, bármi történjék, a másik nem hagyja őket cserben. Mivel a legtöbb viszonyban sokkal kevésbé vannak jelen társadalmi konvenciók, anyagiak és közös gyerekek, az igazán erős kötelék erősebb lehet, mint egy házasságban, mert a státuszból fakadó előnyök nélkül működik.
Egymás támogatásával persze lehetnek gondok is, ha valaki úgymond a családjától vesz el erőforrást, de olyan is előfordul, hogy a szerető segít anyagilag abban, hogy a házastárs mondjuk megfelelő egészségügyi ellátást kapjon vagy fel tudja újítani a közös lakásukat (életből vett példa). Persze a közmondásos sztorik mindig arról szólnak, hogy anyagias nők hogyan próbálják szétzilálni nős szeretőjük családját.
Az egyik legnagyobb stresszfaktornak azt tartják egy ilyen hosszú távú szeretői viszonyban, hogy ha csak az egyik fél házas, akkor neki mennyire nehéz lehet két kapcsolatot is ápolni, míg a szingli/elvált fél állandóan hiányérzetekkel küzdhet. Pedig nem minden embernek jelent problémát több romantikus kapcsolat fenntartása, nem minden házastárs igényel nagy odafigyelést, vannak független szellemű szeretők, illetve olyanok is, akik nem kettő, hanem akár több kapcsolatot is simán képesek menedzselni.
A szerelmi háromszög zárt rendszerként persze sokkal törékenyebb, mint abban az esetben, ha nyitott, és a szingli szeretőnek más kapcsolata is van, akár tartós, akár alkalmi jelleggel, illetve ha közösen lehet kalandozni. (Most itt a szeretők közös kalandozásáról beszélek, de arra is van példa, hogy az eredeti pár veszi be a szeretőt harmadiknak, bár ilyen esetben már CNM-ről, konszenszuális nem-monogám formációról van szó, ugyanakkor a harmadik fél szerető maradhat.)
Még a házastárs által tudott és jóváhagyott külső kapcsolat is okozhat zavart a család egyéb tagjainál, amennyiben ők is tudomást szereznek a helyzetről. Hát még az milyen felfordulással jár, ha a "megcsalt" fél és a család többi tagja szinte ugyanabban a pillanatban fedezi fel, hogy van egy rejtett valaki a rendszerben! De a felnőtt gyerekek és más rokonok is okozhatnak fejtörést még abban az esetben is, ha a házastársnak tudomása van az afférról, akár szóban is jóváhagyta, akár csak nem szólt semmit, noha tudott róla.
A hosszú viszony eljuthat abba a fázisba is, amikor már nagyon nehéz belőle kilépni, mert annyi idő telt el és annyira az életünk részévé vált, hogy hatalmas űrt hagyna maga után, ha lemondanánk róla. A szingli partner érezheti úgy, hogy csapdába esett, mert a házas partner nem fog soha elválni, ő meg képtelen továbblépni. De két, egyébként kiüresedett házasságban élő emberrel is előfordulhat, hogy egyikük belefárad a házasságpótlékként működő viszonyába és új kapcsolatra vágyik. Ilyenkor is borzasztó nehéz szakítani, ugyanolyan fájdalommal járt, mint bármely más, nyíltan felvállalt kapcsolat megszakítása... Csak elsiratni nem lehet a nyilvánosság előtt. Ettől még rosszabb.
A nagyon hosszú szeretői kapcsolat tehát viszonylag ritka, de egyáltalán nem lehetetlen. Megfelelő lelki alkat is kell hozzá mindkét fél részéről, és sok türelem, kompromisszumkészség, hihetetlen erős motiváció, amely megőrzi a kapcsolatot minden nehézség ellenére is.
Az egyik legismertebb holtig tartó szeretős történet Spencer Tracy és Katherine Hepburn nevéhez fűződik: ők 27 évig folytattak viszonyt egymással, Tracy 1967-ben bekövetkezett haláláig. Noha a kapcsolatuk nyílt titok volt, Hepburn csak 1983-ban ismerte el, hogy szeretők voltak: miután Tracy felesége, Louise is elhunyt.
Charles-ról és Camilláról már én is írtam, de ők ugye a szeretői állapotot végül házassággá változtatták. Még életben vannak, úgyhogy nem mondhatjuk biztonsággal, hogy szerelmük sírig tartó lesz, de erre elég nagy az esély.
A sírig tartó szeretői kapcsolat sem példa nélküli. De persze ritkább, mint a sírig tartó házasság, hiszen semmiféle társadalmi támogatottsága nincs, sem a kényelem, sem a közös gyerekek, sem a közös vagyon nem tartja egyben a formációt.
Mi jellemző általában a nagyon hosszú távú szeretői kapcsolatokra és milyen csapdák rejlenek bennük?
Általában két, házasságban élő ember között jöhet létre olyan viszony, ami igazán hosszan tud tartani, mivel ebben az esetben egyik oldal sem nyomasztja azzal a másikat, hogy válj már el, mindketten a status quo fenntartásában érdekeltek. Ha nem buknak le túl hamar, vagy a házastársaik hallgatólagos beleegyezésével folytatják a kapcsolatot (illetve a házasságaik már esetleg egyenest szexmentesek), akkor az egyensúly szépen megmaradhat.
Ha az egyik fél válik, akkor persze borulhat, mert már nem lesz annyira kiegyensúlyozott az egész felépítmény, de még ebben az esetben sem kötelező, hogy véget érjen, ha az elváló fél nem akar újraházasodni, mert éppen annak örül, hogy végre független lehet. De olyanról is hallottam már, hogy amikor a nő vált, akkor a szeretője úgy döntött, ő is kilép a saját házasságából, mert különben azt kockáztatja, hogy a szeretője elhagyja. Utóbbi esetben a kapcsolat fennmaradt, csak nem szeretői státuszban.
(Érdekes módon az emberek nagy része akkor gondolja, hogy egy viszony sikeres, ha legitimizálódik, nem akkor, ha megmarad annak, ami eredetileg is volt, viszont nagyszerűen működik ebben a formában. Persze a jól működő titkos kapcsolatokról vajmi kevés információnk lehet, hacsak nem elsőkézből.)
Egy viszony általában akkor lehet nagyon tartós, ha két ember szerelmes egymásba és ezt a szerelmet ébren tudja tartani. Valószínűleg éppen amiatt, mert nem élnek együtt és állandóan vágyhatnak egymásra. Mindig van legyőzendő akadály, izgalom, sokakra a titok, a rejtőzködés is afrodiziákumként hat. Mások viszont nem bírják idegekkel.
De a hosszú távhoz elég lehet az is, ha csak az egyik fél szerelmes, a másik pedig hagyja magát szeretni. Vagy, ha komoly anyagi érdekek fűződnek egyik részről a kapcsolat fenntartásához. Azért igazán hosszú távon általában az a házasságon kívüli kapcsolat marad meg, amelyben valódi szeretet és nagyon erős szexuális kapocs van egyszerre.
Az évek során persze egyre inkább egymás életének részeseivé válnak. Ehhez már intellektuális, szellemi összhang is szükségeltetik, és az a tudat, hogy számíthatnak egymásra, bármi történjék, a másik nem hagyja őket cserben. Mivel a legtöbb viszonyban sokkal kevésbé vannak jelen társadalmi konvenciók, anyagiak és közös gyerekek, az igazán erős kötelék erősebb lehet, mint egy házasságban, mert a státuszból fakadó előnyök nélkül működik.
Egymás támogatásával persze lehetnek gondok is, ha valaki úgymond a családjától vesz el erőforrást, de olyan is előfordul, hogy a szerető segít anyagilag abban, hogy a házastárs mondjuk megfelelő egészségügyi ellátást kapjon vagy fel tudja újítani a közös lakásukat (életből vett példa). Persze a közmondásos sztorik mindig arról szólnak, hogy anyagias nők hogyan próbálják szétzilálni nős szeretőjük családját.
Az egyik legnagyobb stresszfaktornak azt tartják egy ilyen hosszú távú szeretői viszonyban, hogy ha csak az egyik fél házas, akkor neki mennyire nehéz lehet két kapcsolatot is ápolni, míg a szingli/elvált fél állandóan hiányérzetekkel küzdhet. Pedig nem minden embernek jelent problémát több romantikus kapcsolat fenntartása, nem minden házastárs igényel nagy odafigyelést, vannak független szellemű szeretők, illetve olyanok is, akik nem kettő, hanem akár több kapcsolatot is simán képesek menedzselni.
A szerelmi háromszög zárt rendszerként persze sokkal törékenyebb, mint abban az esetben, ha nyitott, és a szingli szeretőnek más kapcsolata is van, akár tartós, akár alkalmi jelleggel, illetve ha közösen lehet kalandozni. (Most itt a szeretők közös kalandozásáról beszélek, de arra is van példa, hogy az eredeti pár veszi be a szeretőt harmadiknak, bár ilyen esetben már CNM-ről, konszenszuális nem-monogám formációról van szó, ugyanakkor a harmadik fél szerető maradhat.)
Még a házastárs által tudott és jóváhagyott külső kapcsolat is okozhat zavart a család egyéb tagjainál, amennyiben ők is tudomást szereznek a helyzetről. Hát még az milyen felfordulással jár, ha a "megcsalt" fél és a család többi tagja szinte ugyanabban a pillanatban fedezi fel, hogy van egy rejtett valaki a rendszerben! De a felnőtt gyerekek és más rokonok is okozhatnak fejtörést még abban az esetben is, ha a házastársnak tudomása van az afférról, akár szóban is jóváhagyta, akár csak nem szólt semmit, noha tudott róla.
A hosszú viszony eljuthat abba a fázisba is, amikor már nagyon nehéz belőle kilépni, mert annyi idő telt el és annyira az életünk részévé vált, hogy hatalmas űrt hagyna maga után, ha lemondanánk róla. A szingli partner érezheti úgy, hogy csapdába esett, mert a házas partner nem fog soha elválni, ő meg képtelen továbblépni. De két, egyébként kiüresedett házasságban élő emberrel is előfordulhat, hogy egyikük belefárad a házasságpótlékként működő viszonyába és új kapcsolatra vágyik. Ilyenkor is borzasztó nehéz szakítani, ugyanolyan fájdalommal járt, mint bármely más, nyíltan felvállalt kapcsolat megszakítása... Csak elsiratni nem lehet a nyilvánosság előtt. Ettől még rosszabb.
A nagyon hosszú szeretői kapcsolat tehát viszonylag ritka, de egyáltalán nem lehetetlen. Megfelelő lelki alkat is kell hozzá mindkét fél részéről, és sok türelem, kompromisszumkészség, hihetetlen erős motiváció, amely megőrzi a kapcsolatot minden nehézség ellenére is.
Az egyik legismertebb holtig tartó szeretős történet Spencer Tracy és Katherine Hepburn nevéhez fűződik: ők 27 évig folytattak viszonyt egymással, Tracy 1967-ben bekövetkezett haláláig. Noha a kapcsolatuk nyílt titok volt, Hepburn csak 1983-ban ismerte el, hogy szeretők voltak: miután Tracy felesége, Louise is elhunyt.
Charles-ról és Camilláról már én is írtam, de ők ugye a szeretői állapotot végül házassággá változtatták. Még életben vannak, úgyhogy nem mondhatjuk biztonsággal, hogy szerelmük sírig tartó lesz, de erre elég nagy az esély.