Az eset úgy híresült el, mint a Kiss Cam botrány: a kiss cam kifejezés arra utal, hogy a nagy tömegrendezvényeket filmező operatőröl előszeretettel fókuszálnak szerelmespárokra, akik éppen kinyilvánítják egymás iránti gyengédségüket és ezeket a képeket a rendezők kiteszik az óriáskivetítőkre… Így bukott le az említett szeretői pár, pedig, ha egy nyilvános és kamerákkal teli helyen egyszerűen csak egymás mellett állnak, a kutya se figyelt volna rájuk.
A botrány a közösségi médiában persze hatalmasat ment (itthon teljesen más dolgokkal voltunk elfoglalva, ezért nem érte el az ingerküszöbünket), és nem csak a hűtlenség tényén voltak kiakadva (amit súlyosbított az is, hogy a pasi a nő főnöke), hanem azon is, hogy ilyen „pofátlanul” beleálltak. Vajon miért tették, sokan ezt nem bírták megérteni. Miért nem voltak sokkal diszkrétebbek?
A titkos kapcsolatot folytatók között elég nagy a szórás, ki mennyire fél a lebukástól, milyen óvintézkedéseket tesz. Van, aki annyira retteg, hogy a titkos kapcsolat létre se jön vagy hamar véget ér, vagy olyan extrém szabályok között történik, amit csak kevesen tolerálnak (például csak akkor, ha külföldön van)… Mások viszont teljesen lazán állnak hozzá… Nem akarnak kifejezetten lebukni (tudatosan legalábbis nem), de annyira nem is aggódnak. Talán valahol még szeretnének is lebukni, de annyira nem, hogy előálljanak a farbával.
Miért kockáztat valaki sokkal többet, mint mások?
1. Az állandó partner figyelmének felhívása céljából, hogy az vegyen tudomást a problémákról
Ilyenkor igazából valaki azért hűtlenkedik, mert ezzel akarja jelezni a párjának, hogy nagyon nincsenek rendben a dolgok közöttük, de ezt vagy nem meri kimondani, vagy kimondta már, de a másik nem vette figyelembe, bagatellizálta, és semmi sem változott. Ilyenkor egy nyílt lebukás, amit már nem lehet nem észrevenni, rákényszeríti a partnert, hogy komolyan vegye a helyzetet és vagy elinduljon egy őszintébb kommunikáció vagy elfogadja, hogy a kapcsolatuknak vége… Valamit mindenképpen tennie kell.
2. Bizonyítási vágy: megmutatni az állandó partnernek, hogy értékesek vagyunk
Az első pont egy alváltozata, hogy a hűtlenkedő fél bizonyítani akar: tessék, másnak kellek, pedig te nem becsültél meg, nem foglalkoztál velem, semmibe vettél. Különösen akkor üt az ilyen lebukás, ha a szerető valamiben (vagy mindenben) menőbb, mint az állandó partner. Ez nem jelenti azt, hogy a hűtlen csak emiatt lép félre, de emiatt nem különösebben óvatos.
3. Bosszúhűtlenség
Ugyancsak az első pont egy alváltozata az a hűtlenség, amelynek célja a korábban hűtlenséget elkövető állandó partner büntetése. Aminek leginkább akkor van „értelme”, ha a korábban félrelépő partner tudomást szerez róla. Hiszen, ha a másik nem tudja, akkor hol a bosszú? Bár vannak, akik megelégszenek annak a csendes tudatával, hogy megfizettek, és lehet, hogy soha nem árulják el, mi történt vagy akár csak évekkel később kerítenek rá sort, addig forralják magukban.
4. A kockázattal, szabályszegéssel járó izgalom élvezete
Vezethet ide az adrenalinfüggőség is… Bár ez egy kicsit több annál, minthogy valaki hegyet akar mászni vagy gördeszkázik, egyéb veszélyes sportot űz… Ez a kockázat némiképp más jellegű, de sorsfordító lehet. Ha titkos kapcsolatba kezdünk, ahhoz kell némi merészség, mert nem csak önmagában a lebukás veszélye lebeg a fejünk felett, hanem az érzelmi sodródás, a beleszeretés, a visszautasítás fájdalma, és egy csomó más dráma lehetősége is benne van. Van, aki szomjazza a drámát, mert akkor érzi, hogy él, nem csak vegetál. A biztonságos párkapcsolat sokszor unalmas, a hétköznapok monotonok… Ezért a kockázatvállalás csábító lehetőség.
5. Szabadságvágy, a titkos kapcsolat felvállalásának vágya
Bujkálni lehet megalázó, attól függ, milyen a bujkálás mértéke. Ha valaki fontos nekünk, főleg, ha szerelmesek vagyunk, akkor is vágyunk rá, hogy felvállaljon bennünket, ha egyébként nem akarnánk együtt élni vele vagy felrúgni a saját meglévő kapcsolatunkat. Ha például elmegyünk kettesben nyaralni és a családunktól távol teljesen úgy viselkedhetünk, mintha legitim pár lennénk, az nagyon felszabadító lehet. Minél büszkébbek vagyunk a szeretőnkre, annál inkább. Egyébként léteznek olyan szeretők, akik hétközben kvázi legitim párként élnek, hétvégén meg hazamennek, és úgy tesznek, mintha rendben lenne a házasságuk.
6. A bujkálásba való belefásulás
Van, aki már olyan régen kénytelen kettős életet élni, hogy belefáradt és sutba dobja az óvatosságot. Ha évekig magyarázkodnod kell, miért nincs partnered, pedig van, csak titkos és nem beszélhetsz róla szinte senkinek, akkor elszakadhat a cérna.
7. Mate-poaching azaz a szerető párkapcsolatának tudatos megtorpedózása
Ilyenkor nem csak kockáztatásról, hanem szándékos lebukásról van szó, mert azt akarjuk, hogy a nős vagy férjezett partnerünk kénytelen legyen szakítani, elválni, és azt reméljük, hogy így megkaparinthatjuk magunknak.
Kinek-kinek tehát sokféle oka lehet arra, hogy ne legyen óvatos, de az óvatosság hiánya olykor csak a személyiségből fakad: ha valaki egyébként sem fegyelmezett, előrelátó, szabálykövető, illetve nem érdekli, kinek milyen fájdalmat okoz, az szinte biztos, hogy le fog bukni.