Boldog Új Évet, újra itt vagyok! Mindenki mással ellentétben, aki alig várja a szabadságot, nyaralást, ünnepi lazulást, azt hiszem, a hűtlenek azon kisebbséghez tartoznak, akik a hétköznapokat várják leginkább. Mert az ünnepek alatt sokkal nehezebb találkozni, van, akinek nem is jön össze... Hiszen ilyenkor el kell játszani a boldog családot. Na jó, van, aki tényleg boldog a családjával is, de attól még hiányzik neki a másik élete. És van, aki már meg se próbálja eljátszani, hogy boldog, de azért a konfliktust, ami egy-egy elszökéssel járna, nincs kedve felvállalni.
Valamire azért jó ez a kényszerszünet... Például arra, hogy ha nagyon nem akartunk a hétköznapokban döntéseket hozni, akkor ebben a 2-3 hétben szembesüljünk a partnerkapcsolatunk, házasságunk állapotával. Ilyenkor nem lehet csak úgy elmenekülni a realitások elől. A stressz kihozza belőlünk a legrosszabbat (24-én szinte mindenütt veszekedésbe torkollanak az előkészületek), másrészt megtapasztaljuk, hogy mennyire unjuk vagy nem unjuk az együtt töltött napokat. Vagy éppenséggel mennyire találjuk még szórakoztatónak, szerethetőnek az elsődleges partnerünket - már akinek még van ilyenje.
Ha nagyon elviselhetetlennek találjuk a december végét, január elejét, és még a család is besegít, hogy rosszul érezzük magunkat (nemszeretem rokonok végiglátogatása, pikírt megjegyzések, hasfájás a sok kajától), könnyen eljuthatunk addig is, hogy boruljon a bili és komolyan összevesszünk. Esetleg eljussunk a szakításig, ami esetenként akár erőszakkal is járhat, ahogy sajnos szinte napi szinten halljuk a sajtóból. De azért legtöbb esetben remélhetőleg sikerül a szakítást civilizáltan lebonyolítani.
A nagy újévi fogadalmak között befigyelhet a hűtlenkedésről való leszokás is, bár biztos kevésbé gyakori, mint a cigizés abbahagyására tett kísérletek. De ha valaki otthon szakítani próbált, aztán meggondolta magát, az kénytelen a házassága " rendbetétele" érdekében jól viselkedni. Egy ideig. Ha egyáltalán...
A szingli szeretők leginkább azzal szembesülnek, hogy mennyire érzik egyedül magukat, mennyire szeretnének a kedvesükkel ünnepelni, és mennyire reménytelen ez az álom. Persze nyilván akadnak olyanok is, akiknek nem sokat jelent az ünnep, vagy nem társítanak ehhez az időszakhoz giccses elképzeléseket (sajnos nehéz ellenállni a folyamatosan áradó giccsparádénak). Vagy már tudják (mert éltek már házasságban / élettársként), hogy akkor se történne semmi különös, ha együtt tölthetnék az ünnepeket. Lehet, még annak is a tudatában vannak, hogy a szeretőjük társaságát csak kis adagokban élvezik, és egyáltalán nem tenne jót a kapcsolatuknak, ha együtt élnének.
De biztosan akadnak olyanok, akiket annyira megviselnek az ünnepek, ha egyébként a családjukra, barátaikra se számíthatnak, és utálnak egyedül lenni, hogy most határozzák el: véget vetnek a szeretőzésnek és keresnek valakit, aki csak az övék. Másrészről meg akadnak olyanok is, akik az otthoni nyűglődéstől kifáradva most fognak regisztrálni a viszony.hu-ra, mert azt remélik, hogy az új évben találnak valakit, akivel legalább egy kis adag boldogságot vagy szexuális izgalmat átélhetnek. Egy vagy több ilyen valakit. Az biztos, hogy a társkeresők legerősebb időszaka a január és a február - nyilván a Valentin-nap létezése is belejátszik ebbe a trendbe.
Ami azt illeti, azok számára, akik jól érezik magukat szeretői kapcsolatukban, a kényszerszünet arra lehet jó, hogy tudatosítsák, mennyire szerencsések, amiért van valakijük, akire érdemes várni. Akiről álmodozhatnak és akivel fantáziálhatnak. Esetleg korábbi évekkel összehasonlítva megállapíthatják, hogy egy pocsék párkapcsolattól megszabadulva sokkal jobban érezték magukat az ünnepek alatt, mint régebben, még akkor is, ha nem lehettek együtt a kedvesükkel. De jobb valakire vágyni, mint valakitől menekülni.
Valamire azért jó ez a kényszerszünet... Például arra, hogy ha nagyon nem akartunk a hétköznapokban döntéseket hozni, akkor ebben a 2-3 hétben szembesüljünk a partnerkapcsolatunk, házasságunk állapotával. Ilyenkor nem lehet csak úgy elmenekülni a realitások elől. A stressz kihozza belőlünk a legrosszabbat (24-én szinte mindenütt veszekedésbe torkollanak az előkészületek), másrészt megtapasztaljuk, hogy mennyire unjuk vagy nem unjuk az együtt töltött napokat. Vagy éppenséggel mennyire találjuk még szórakoztatónak, szerethetőnek az elsődleges partnerünket - már akinek még van ilyenje.
Ha nagyon elviselhetetlennek találjuk a december végét, január elejét, és még a család is besegít, hogy rosszul érezzük magunkat (nemszeretem rokonok végiglátogatása, pikírt megjegyzések, hasfájás a sok kajától), könnyen eljuthatunk addig is, hogy boruljon a bili és komolyan összevesszünk. Esetleg eljussunk a szakításig, ami esetenként akár erőszakkal is járhat, ahogy sajnos szinte napi szinten halljuk a sajtóból. De azért legtöbb esetben remélhetőleg sikerül a szakítást civilizáltan lebonyolítani.
A nagy újévi fogadalmak között befigyelhet a hűtlenkedésről való leszokás is, bár biztos kevésbé gyakori, mint a cigizés abbahagyására tett kísérletek. De ha valaki otthon szakítani próbált, aztán meggondolta magát, az kénytelen a házassága " rendbetétele" érdekében jól viselkedni. Egy ideig. Ha egyáltalán...
A szingli szeretők leginkább azzal szembesülnek, hogy mennyire érzik egyedül magukat, mennyire szeretnének a kedvesükkel ünnepelni, és mennyire reménytelen ez az álom. Persze nyilván akadnak olyanok is, akiknek nem sokat jelent az ünnep, vagy nem társítanak ehhez az időszakhoz giccses elképzeléseket (sajnos nehéz ellenállni a folyamatosan áradó giccsparádénak). Vagy már tudják (mert éltek már házasságban / élettársként), hogy akkor se történne semmi különös, ha együtt tölthetnék az ünnepeket. Lehet, még annak is a tudatában vannak, hogy a szeretőjük társaságát csak kis adagokban élvezik, és egyáltalán nem tenne jót a kapcsolatuknak, ha együtt élnének.
De biztosan akadnak olyanok, akiket annyira megviselnek az ünnepek, ha egyébként a családjukra, barátaikra se számíthatnak, és utálnak egyedül lenni, hogy most határozzák el: véget vetnek a szeretőzésnek és keresnek valakit, aki csak az övék. Másrészről meg akadnak olyanok is, akik az otthoni nyűglődéstől kifáradva most fognak regisztrálni a viszony.hu-ra, mert azt remélik, hogy az új évben találnak valakit, akivel legalább egy kis adag boldogságot vagy szexuális izgalmat átélhetnek. Egy vagy több ilyen valakit. Az biztos, hogy a társkeresők legerősebb időszaka a január és a február - nyilván a Valentin-nap létezése is belejátszik ebbe a trendbe.
Ami azt illeti, azok számára, akik jól érezik magukat szeretői kapcsolatukban, a kényszerszünet arra lehet jó, hogy tudatosítsák, mennyire szerencsések, amiért van valakijük, akire érdemes várni. Akiről álmodozhatnak és akivel fantáziálhatnak. Esetleg korábbi évekkel összehasonlítva megállapíthatják, hogy egy pocsék párkapcsolattól megszabadulva sokkal jobban érezték magukat az ünnepek alatt, mint régebben, még akkor is, ha nem lehettek együtt a kedvesükkel. De jobb valakire vágyni, mint valakitől menekülni.