Sokan panaszkodtak már ezen a felületen is arra, hogy őket becsapta a partnerük, mert titkolózott, nem vonta be őket a döntési folyamatba, vajon akarják-e folytatni a házasságukat/kapcsolatukat úgy is, ha más, mások is vannak a képben, vagy sem. De a titkolózásnál még sokkal rosszabb, ha nincs titkolózás - ez is sok sztoriból kiderül. Mikor valaki teljesen nyíltan, mindenki tudtával hűtlenkedik, az vajon az általános, monogám mérce szerint nem megalázóbb, mint ha erről az érintett nem tud? És mi van akkor, ha az érintett igenis tud róla, de ezt senki mással nem szeretné közölni, valójában falaz a hűtlen társnak mások előtt?
Persze egy normális világban szerintem nem lenne megalázó, ha tudnánk egymásról, hogy ki kivel kavar - sokszor így is tudjuk. A gond csak az, hogy ezt megalázónak, nem természetesnek tartjuk. Ebből is fakadnak az olyan faramuci helyzetek, hogy az ember őrzi a látszatot mindaddig, amíg egy háztartásban él a már elidegenedett partnerével, és addig nyíltan senkivel sem csókolózik az utcán (legalábbis a lakása és a munkahelye környékén nem), amíg ez az állapot fennáll... Pedig már szó sincs arról, hogy ő megcsalná a partnerét, csakhogy a világ szemében ők még együvé tartoznak (hiszen együtt élnek), és az általános játékszabályok szerint a partnerre nézve dehonesztáló, ha mások is tudomást szereznek házon kívüli kapcsolatairól.
De nézzünk egy olyan történetet, amelyből még jobban kiviláglik, hogy a nyilvános megszégyenüléstől mennyire tart még az is, akit pedig meg se csaltak... Nemrég hallottam a sztorit: egy feleség egy reggel arra ébredt, hogy a facebook-on egy számára ismeretlen nő ölelkezik a férjével, és a képet az illető csaj (aki egyébként a férjénél jóval fiatalabb) több szívecskével is díszítette a posztot. Mint később kiderült, a nő a férj egy korábbi beosztottja, és egy közös buli alkalmával készült az ominózus kép, amelyet a lány így kirakott ország-világ szeme elé.
Sejthető persze, hogy ha a pasi és a nő között bármi is lett volna, a volt beosztott nem pakolja ki a képet az oldalára, ennek ellenére a feleség számos üzenetet kapott a nap folyamán: váltok? szakítottatok? jól vagy? és hasonlók.
A férj persze ledöbben, és bizonygatja, hogy semmi köze a csajhoz, ez egy bulin készült hülye kép, a csaj biztos nagyon jó főnöknek tartja őt, de ennyi... A feleség is hajlik arra, hogy elfogadja ezt a magyarázatot, bár úgy sejti, hogy azért a csaj kicsit jobban lelkesedik a férjéért, mint kellene. (Bár arról senki se tehet, ha valaki tetszik neki, meg arról se, ha tetszik valakinek... Ez még a legelvetemültebb monogámia-hívők szemében se lehet bűn, főleg, ha, mint annyiszor hallottuk már, az őszinteség mindenek felett áll, márpedig ebben az esetben a lány csupán őszintén kifejezte lelkesedését. Mi ezzel a probléma? Vagy annyira mégse kellene erőltetni ezt az őszinteséget?)
Tetszik, nem tetszik (nekem biztosan nem tetszik) ma a közösségi oldalak bizonyos emberek szemében a falusi kocsma vagy a fonó szerepét töltik be: félreérthető képek, felháborodó nézők, pletykák, hozzászólások... Egyetlen, meggondolatlan fotóból botrány lehet. Ezért nem posztolok én sose fotókat se magamról, se partnerről. Persze, ha épp az a cél, hogy végre ország-világ tudomására hozzuk, hogy a szeretőnk mostantól fogva a hivatalos partnerünk, akkor elég egy árulkodó fotó, és már senkinek nem lesznek kétségei a dolgok alakulását illetően... Bár ezzel akár visszamenőleg kiderülhet a szeretői kapcsolatunk is, aminek az elhagyott férj/feleség biztos nagyon fog örülni... (Ez is nemrégiben tapasztalt facebook-os élmény.)
Ti mennyire kerülitek a virtuális piactereket, mennyire élitek ott a magánéleteteket, és mit szólnátok egy félreérthető fotóhoz? Írnátok egy dörgedelmes levelet a posztolónak, hogy azonnal szedje le, vagy elpoénkodnátok azon, hogy mennyire vonzó a férjetek/feleségetek? Zavar titeket, ha a szűk nyilvánosság, vagyis az ismerőseitek tudomást szereznek arról, hogy a partneretek másokkal is nagyon kedves, vagy ez nem tesz féltékennyé? És ti magatok vigyáztok-e arra, hogy ne tegyetek ki gyanús képeket, posztokat, ne kedveljétek a szeretőtök dolgait túl gyakran - vagy egyáltalán, ne is legyetek ismerősök semmilyen oldalon?
Persze egy normális világban szerintem nem lenne megalázó, ha tudnánk egymásról, hogy ki kivel kavar - sokszor így is tudjuk. A gond csak az, hogy ezt megalázónak, nem természetesnek tartjuk. Ebből is fakadnak az olyan faramuci helyzetek, hogy az ember őrzi a látszatot mindaddig, amíg egy háztartásban él a már elidegenedett partnerével, és addig nyíltan senkivel sem csókolózik az utcán (legalábbis a lakása és a munkahelye környékén nem), amíg ez az állapot fennáll... Pedig már szó sincs arról, hogy ő megcsalná a partnerét, csakhogy a világ szemében ők még együvé tartoznak (hiszen együtt élnek), és az általános játékszabályok szerint a partnerre nézve dehonesztáló, ha mások is tudomást szereznek házon kívüli kapcsolatairól.
De nézzünk egy olyan történetet, amelyből még jobban kiviláglik, hogy a nyilvános megszégyenüléstől mennyire tart még az is, akit pedig meg se csaltak... Nemrég hallottam a sztorit: egy feleség egy reggel arra ébredt, hogy a facebook-on egy számára ismeretlen nő ölelkezik a férjével, és a képet az illető csaj (aki egyébként a férjénél jóval fiatalabb) több szívecskével is díszítette a posztot. Mint később kiderült, a nő a férj egy korábbi beosztottja, és egy közös buli alkalmával készült az ominózus kép, amelyet a lány így kirakott ország-világ szeme elé.
Sejthető persze, hogy ha a pasi és a nő között bármi is lett volna, a volt beosztott nem pakolja ki a képet az oldalára, ennek ellenére a feleség számos üzenetet kapott a nap folyamán: váltok? szakítottatok? jól vagy? és hasonlók.
A férj persze ledöbben, és bizonygatja, hogy semmi köze a csajhoz, ez egy bulin készült hülye kép, a csaj biztos nagyon jó főnöknek tartja őt, de ennyi... A feleség is hajlik arra, hogy elfogadja ezt a magyarázatot, bár úgy sejti, hogy azért a csaj kicsit jobban lelkesedik a férjéért, mint kellene. (Bár arról senki se tehet, ha valaki tetszik neki, meg arról se, ha tetszik valakinek... Ez még a legelvetemültebb monogámia-hívők szemében se lehet bűn, főleg, ha, mint annyiszor hallottuk már, az őszinteség mindenek felett áll, márpedig ebben az esetben a lány csupán őszintén kifejezte lelkesedését. Mi ezzel a probléma? Vagy annyira mégse kellene erőltetni ezt az őszinteséget?)
Tetszik, nem tetszik (nekem biztosan nem tetszik) ma a közösségi oldalak bizonyos emberek szemében a falusi kocsma vagy a fonó szerepét töltik be: félreérthető képek, felháborodó nézők, pletykák, hozzászólások... Egyetlen, meggondolatlan fotóból botrány lehet. Ezért nem posztolok én sose fotókat se magamról, se partnerről. Persze, ha épp az a cél, hogy végre ország-világ tudomására hozzuk, hogy a szeretőnk mostantól fogva a hivatalos partnerünk, akkor elég egy árulkodó fotó, és már senkinek nem lesznek kétségei a dolgok alakulását illetően... Bár ezzel akár visszamenőleg kiderülhet a szeretői kapcsolatunk is, aminek az elhagyott férj/feleség biztos nagyon fog örülni... (Ez is nemrégiben tapasztalt facebook-os élmény.)
Ti mennyire kerülitek a virtuális piactereket, mennyire élitek ott a magánéleteteket, és mit szólnátok egy félreérthető fotóhoz? Írnátok egy dörgedelmes levelet a posztolónak, hogy azonnal szedje le, vagy elpoénkodnátok azon, hogy mennyire vonzó a férjetek/feleségetek? Zavar titeket, ha a szűk nyilvánosság, vagyis az ismerőseitek tudomást szereznek arról, hogy a partneretek másokkal is nagyon kedves, vagy ez nem tesz féltékennyé? És ti magatok vigyáztok-e arra, hogy ne tegyetek ki gyanús képeket, posztokat, ne kedveljétek a szeretőtök dolgait túl gyakran - vagy egyáltalán, ne is legyetek ismerősök semmilyen oldalon?