Ki ne hallott volna azokról a nős férfiakról, akik évekig hitegetik szingli barátnőjüket azzal, hogy egy nap majd elhagyják az asszonyt? Az esetek többségében nem igazán tervezik ezt. Olykor komolyan hiszik, hogy eljön az a nap, de még nagyon messze van... Talán maguknak sem akarják bevallani, hogy inkább úgy folytatnák a végtelenségig, ahogy elkezdték.
De mi van akkor, ha mégis megtörténik az a bizonyos elköltözés, amire nem számított senki? Csakhogy nem a férfi borít, hanem a felesége: férj lebukott vagy a neje más miatt borult ki, de egyik napról a másikra kirakja az illetőt. Tessék, lehet a szeretőhöz költözni...
Az ember azt gondolná, hogy ennek a szerető, aki évek óta Godot-ra várt, csak örülni fog. Hiszen megkapja örökbe azt, akit addig csak órákra láthatott, akinek a szabadidejével sokszor a neje rendelkezett, aki lemondta a randikat, ha családi probléma akadt... És most ott áll ez az ember egy szál bőrönddel (vagy egy furgonnyi dobozzal), és természetesnek veszi, hogy a szerető befogadja a lakásába.
Mi ezzel a probléma? Miért nem bújik ki a bőréből a szingli lány, aki végre megkapta, amiről ábrándozott? Persze attól, hogy szingli, még lehet, hogy van gyereke, sőt, az is lehet, hogy az anyjával él (esetleg a szüleivel), vagyis nem az ő élete változik meg egy csapásra attól, hogy a szeretője betoppant. Jobb érzésű pasik azért először hotelbe mennek, egy havernál húzzák meg magukat, esetleg lakást bérelnek, de semmiképp nem jelennek meg a küszöbön arra várva, hogy beüljenek egy új életbe, csak úgy...
Mi a baj ezzel?
1. Az, hogy a pasit kitette a neje, korántsem biztos, hogy végleges. Bármikor meggondolhatja magát, bármikor mondhatja azt, hogy oké, megbocsátok, gyere haza, csak szakíts a kis luvnyáddal. És kevés az olyan férfi, aki ilyenkor nem a hazamenetelt választja. Ehhez nagyon szerelmesnek kell lennie a szeretőbe, nagyon elege kell legyen az otthoni életéből, de fontos szerepet játszanak még az esetleges gyerekek, az anyagiak és a kényelem is.
Vagyis a kidobás nem hogy pozitív fejlemény, lehet, hogy a lehető legrosszabb, mert felborult a status quo, és ilyenkor a szerető rosszabbul járhat, könnyen vége lehet a viszonyának, mégpedig úgy, hogy először esetleg beleéli magát az új kezdetbe, aztán derült égből a villámcsapásként telibe kapja, hogy bocsi, vissza az egész.
2. Az a szingli nő, aki évek óta önállóan él és dönt mindenben, aki nincs hozzászokva ahhoz, hogy egy férfi legyen nála, ott szétpakolja a cuccait, esetleg elvárja, hogy takarítsanak utána, főzzenek rá, sokként élheti meg, ha hirtelen megváltozik az élete. Mindez halmozottan igaz, ha nem egyedül él, hanem gyerekkel, szülővel, stb.
Sok férfi azért menekül azonnal a szeretőhöz, főleg, ha az egyedül él, mert ő maga retteg a magánytól, attól, hogy nincs kihez szólni este. Azt sem szeretik, ha nincs, aki főzzön, és rengeteg mindent hajlandóak elviselni, csak gondoskodjanak róluk.
3. A szeretőzés a kivételes pillanatokról szól, az együttélés meg a hétköznapokról. Nem mindenkivel bírnánk ki 0-24-ben, akit pár óráig remek társaságnak találunk. Ha eddig még nem ismertük egymás kellemetlen oldalait, akkor pár nap alatt ezek is előkerülnek. Ki mit szeret enni, ki mennyire rendes vagy rendetlen, ki mivel szokta tölteni az estéit...
Normális esetben a partnerek összeköltözés előtt bőven kapnak időt arra, hogy kiismerjék egymást, egy ilyen helyzetben meg minden hirtelen történik, senkinek nincs ideje hozzászokni. Úgyhogy simán lehet, hogy hamar kiábrándulnak egymásból és emiatt vége lesz a kapcsolatuknak, amit szeretőkként nyugodtan folytathattak volna.
4. A szingli szeretőt elfoghatja a lelkifurdalás, főleg, ha a szeretőjének vannak gyerekei. Lehet, hogy kénytelen is velük találkozni, már nem olyan elvontak a számára, mint korábban. Ha látja, hogy nagyon ragaszkodnak az apjukhoz, elkezdi sajnálni őket. De a feleséget is sajnálhatja...
5. Lehet, hogy lebukáskor még nem derült ki a szerető identitása, de ha a pasi hozzá költözik, akkor a nő számíthat rá, hogy a feleség felkeresi és jelenetet rendez. Amíg ő meghúzódhatott a háttérben, sokkal nagyobb biztonságban érezhette magát, most meg felfigyelnek rá, meg akarják ismerni, egy egész mérges család kiszámíthatatlan reakcióitól kell tartania.
Biztos vannak civilizáltan lezajló válások, de szerintem elég sok az olyan, ahol áll a bál... És az beláthatatlan következményekkel járhat.
6. A pasi elkezd férjként viselkedni, beleszól a szerető életébe, ellenőrzi, esetleg féltékenykedik. Nem minden férfi ilyen, de még ha nem is direkt akarja ellenőrizni a barátnőjét, mivel együtt laknak, óhatatlanul belelát olyasmikbe is, amikbe korábban nem. És ez vezethet olyan felfedezésekhez, amelyekre egyikük sem volt felkészülve.
Biztos, hogy vannak olyan esetek, amelyekben a férfi elköltözése öröm és boldogság a szeretőnek és azonnal be tudja őt illeszteni az életébe, attól fogva meg csodálatosan élnek, de ez talán a ritkábbik eset. Nem véletlen, hogy annyi szeretői viszony ér véget, mikor végre bármennyit együtt lehetnek. Mi több, egyes párterapeuták javasolják is a feleségeknek, hogy engedjék elmenni a férjüket, hadd költözzön össze a szeretőjével, úgyis hamar elege lesz... Erre ugyan nincs garancia, de sok esetben beválik.
De mi van akkor, ha mégis megtörténik az a bizonyos elköltözés, amire nem számított senki? Csakhogy nem a férfi borít, hanem a felesége: férj lebukott vagy a neje más miatt borult ki, de egyik napról a másikra kirakja az illetőt. Tessék, lehet a szeretőhöz költözni...
Az ember azt gondolná, hogy ennek a szerető, aki évek óta Godot-ra várt, csak örülni fog. Hiszen megkapja örökbe azt, akit addig csak órákra láthatott, akinek a szabadidejével sokszor a neje rendelkezett, aki lemondta a randikat, ha családi probléma akadt... És most ott áll ez az ember egy szál bőrönddel (vagy egy furgonnyi dobozzal), és természetesnek veszi, hogy a szerető befogadja a lakásába.
Mi ezzel a probléma? Miért nem bújik ki a bőréből a szingli lány, aki végre megkapta, amiről ábrándozott? Persze attól, hogy szingli, még lehet, hogy van gyereke, sőt, az is lehet, hogy az anyjával él (esetleg a szüleivel), vagyis nem az ő élete változik meg egy csapásra attól, hogy a szeretője betoppant. Jobb érzésű pasik azért először hotelbe mennek, egy havernál húzzák meg magukat, esetleg lakást bérelnek, de semmiképp nem jelennek meg a küszöbön arra várva, hogy beüljenek egy új életbe, csak úgy...
Mi a baj ezzel?
1. Az, hogy a pasit kitette a neje, korántsem biztos, hogy végleges. Bármikor meggondolhatja magát, bármikor mondhatja azt, hogy oké, megbocsátok, gyere haza, csak szakíts a kis luvnyáddal. És kevés az olyan férfi, aki ilyenkor nem a hazamenetelt választja. Ehhez nagyon szerelmesnek kell lennie a szeretőbe, nagyon elege kell legyen az otthoni életéből, de fontos szerepet játszanak még az esetleges gyerekek, az anyagiak és a kényelem is.
Vagyis a kidobás nem hogy pozitív fejlemény, lehet, hogy a lehető legrosszabb, mert felborult a status quo, és ilyenkor a szerető rosszabbul járhat, könnyen vége lehet a viszonyának, mégpedig úgy, hogy először esetleg beleéli magát az új kezdetbe, aztán derült égből a villámcsapásként telibe kapja, hogy bocsi, vissza az egész.
2. Az a szingli nő, aki évek óta önállóan él és dönt mindenben, aki nincs hozzászokva ahhoz, hogy egy férfi legyen nála, ott szétpakolja a cuccait, esetleg elvárja, hogy takarítsanak utána, főzzenek rá, sokként élheti meg, ha hirtelen megváltozik az élete. Mindez halmozottan igaz, ha nem egyedül él, hanem gyerekkel, szülővel, stb.
Sok férfi azért menekül azonnal a szeretőhöz, főleg, ha az egyedül él, mert ő maga retteg a magánytól, attól, hogy nincs kihez szólni este. Azt sem szeretik, ha nincs, aki főzzön, és rengeteg mindent hajlandóak elviselni, csak gondoskodjanak róluk.
3. A szeretőzés a kivételes pillanatokról szól, az együttélés meg a hétköznapokról. Nem mindenkivel bírnánk ki 0-24-ben, akit pár óráig remek társaságnak találunk. Ha eddig még nem ismertük egymás kellemetlen oldalait, akkor pár nap alatt ezek is előkerülnek. Ki mit szeret enni, ki mennyire rendes vagy rendetlen, ki mivel szokta tölteni az estéit...
Normális esetben a partnerek összeköltözés előtt bőven kapnak időt arra, hogy kiismerjék egymást, egy ilyen helyzetben meg minden hirtelen történik, senkinek nincs ideje hozzászokni. Úgyhogy simán lehet, hogy hamar kiábrándulnak egymásból és emiatt vége lesz a kapcsolatuknak, amit szeretőkként nyugodtan folytathattak volna.
4. A szingli szeretőt elfoghatja a lelkifurdalás, főleg, ha a szeretőjének vannak gyerekei. Lehet, hogy kénytelen is velük találkozni, már nem olyan elvontak a számára, mint korábban. Ha látja, hogy nagyon ragaszkodnak az apjukhoz, elkezdi sajnálni őket. De a feleséget is sajnálhatja...
5. Lehet, hogy lebukáskor még nem derült ki a szerető identitása, de ha a pasi hozzá költözik, akkor a nő számíthat rá, hogy a feleség felkeresi és jelenetet rendez. Amíg ő meghúzódhatott a háttérben, sokkal nagyobb biztonságban érezhette magát, most meg felfigyelnek rá, meg akarják ismerni, egy egész mérges család kiszámíthatatlan reakcióitól kell tartania.
Biztos vannak civilizáltan lezajló válások, de szerintem elég sok az olyan, ahol áll a bál... És az beláthatatlan következményekkel járhat.
6. A pasi elkezd férjként viselkedni, beleszól a szerető életébe, ellenőrzi, esetleg féltékenykedik. Nem minden férfi ilyen, de még ha nem is direkt akarja ellenőrizni a barátnőjét, mivel együtt laknak, óhatatlanul belelát olyasmikbe is, amikbe korábban nem. És ez vezethet olyan felfedezésekhez, amelyekre egyikük sem volt felkészülve.
Biztos, hogy vannak olyan esetek, amelyekben a férfi elköltözése öröm és boldogság a szeretőnek és azonnal be tudja őt illeszteni az életébe, attól fogva meg csodálatosan élnek, de ez talán a ritkábbik eset. Nem véletlen, hogy annyi szeretői viszony ér véget, mikor végre bármennyit együtt lehetnek. Mi több, egyes párterapeuták javasolják is a feleségeknek, hogy engedjék elmenni a férjüket, hadd költözzön össze a szeretőjével, úgyis hamar elege lesz... Erre ugyan nincs garancia, de sok esetben beválik.