De nem csak ilyen nemi felállásban tud ez megtörténni. Noha biztos ritkább, azért egyedülálló férfi is eljuthat addig, hogy nem független kedvesétől azt kérje: hagyja ott a férjét vagy élettársát, másik partnerét, és legyen kizárólagos a kapcsolatuk. Noha sejtésem szerint a nők sokkal kevésbé hitegetik azzal a szeretőjüket, hogy ezt fogják tenni. Még ha ez is a tervük, inkább nem verik nagydobra.
Mi történik, ha eddig jutnak a dolgok: ha a szingli partner kerekperec kijelenti, hogy ő most már nem szeretne tovább osztozni?
Ilyenkor a nem független fél vagy azt mondja, hogy értem, de én előre megmondtam, hogy nem hagyom ott a férjem/feleségem, akárkim, hiába szeretlek, akkor sem… Vagy elkezdi húzni az időt, kifogásokat talál ki, most miért nem alkalmas az idő (amúgy tényleg lehet, hogy egyáltalán nem alkalmas, de valószínűleg később se lesz az), vagy beadja a derekát és elhagyja addigi állandó partnerét az új miatt, hogy immár vele alkosson monogám párt.
Utóbbi verzió a legritkább, hiszen egy több éves vagy akár évtizedes kapcsolatot érzelmi okokból felrúgni baromi bonyolult és sokszor még csak nem is éri meg. Anyagilag szinte biztosan nem, de lehet, hogy érzelmileg sem. Még akár akkor sem, ha az ember szerelmes a szeretőjébe és tényleg arra vágyik, hogy megmaradjon a kapcsolatuk.
A nem független/ független párosítás, akárhogy is nézzük, messze van az egyensúlyi helyzettől. Főleg, ha a nem független fél közben elvárja a függetlentől, hogy ne keressen magának olyan partnert, aki alternatívát jelenthet a számára… De még az is lehet, hogy nem várja el, sőt, biztatja, hogy keressen csak magának állandó partnert… A független szerető ezt sokszor úgy értelmezi, hogy akkor engem a kedvesem nem is szeret, mert aki szerelmes, az féltékeny és kisajátító…
Persze sokszor az sem megoldás, ha a független fél valóban talál valakit, aki őt felvállalja, mert az új kedves általában már csak úgy akarja őt felvállalni, ha nem tartja meg az eredeti szeretőjét és itt véget is ér a titkos viszony.
A szingli szerető még akkor is elég instabil lehet, ha egyébként van partnere, de nem olyan, akivel együtt élne, akivel közös gyerekeket nevelne. A nyakig el nem kötelezett szerető, aki nem független ugyan, de még egyedül él, bármelyik pillanatban szakíthat felvállalt partnerével és ebben a helyzetben aztán dönthet úgy, hogy a szeretővel is, hiszen addig mindketten megcsaltak valakit, ami most már nem állja meg a helyét. Mivel sokszor épp azért keres szeretőt, mert felvállalt kapcsolata nem működik, amikor annak vége szakad, inkább keres magának egy új, felvállalható kapcsolatot.
A fenti ábra szerint tehát a szingli szerető nem igazán jó választás… Kivéve persze akkor, ha olyan emberről van szó, aki meggyőződésből nem szeretne elsődleges partner lenni vagy eleve több párhuzamos partnerben gondolkodik. Itt főleg olyanok jöhetnek szóba, akiket traumatizált a válásuk vagy megözvegyültek, esetleg annyira individualisták, hogy nem akarnak együtt élni senkivel, de rendszeres érzelmi/ szexuális kapcsolatra mégiscsak van igényük.
Előnyük, hogy talán könnyebb velük találkozni, mert a saját családjuk nem korlátozza őket olyan mértékben, mint a nem független szeretőket. Sokkal valószínűbb, hogy fel lehet hozzájuk menni és nyugodt körülmények között lehetünk együtt.
Nem minden szingli szerető jelent tehát veszélyt vagy fog kellemetlen választás elé állítani, de elég nehéz előre tudni, hogy mikor megismerkedünk valakivel, az mennyire őszinte a szándékait illetően. Vagy akár mennyire ismeri saját magát… Lehet, hogy azt hiszi, nem fogja zavarni, ha nem ő az egyetlen, aztán mégis zavarja és egy ponton túl nem bírja majd. És ha közben beleszerettünk, akkor nagyon fájdalmas lesz elszakadni tőle.