Most olvastam Carrie Fisher könyvét, A hercegnő naplóját. Többek között, vagyis elsősorban arról szól, hogyan élte meg a Csillagok háborúja (új címe: Az új remény) forgatása közben kialakult reménytelen szerelmét Harrison Ford iránt. 40 évig hallgatott arról, mi történt köztük, míg végül elmesélte.
Mi köze az egésznek a hűtlenséghez? Harrison Ford 33 éves volt, az első feleségével élt, és két gyereket nevelt odahaza. Carrie pedig 19 éves, önbizalomhiányos, sokat ábrándozó és magát gyötrő kamaszlány volt akkoriban, aki még épp hogy csak kinőtt a gyerekkorból, és a Forddal folytatott viszonyát tekintette az első komoly kapcsolatának.
A leírásból az derül ki, hogy Ford egészen mást feltételezett Carrie-ről: azt hitte, könnyen kapható, tapasztalt lány – ha tudja, hogy ez nem igaz, lehet, hogy inkább el se csábítja. Bár ezt nehezen hiszem, mint ahogy azt is, amit Carrie 60 évesen még komolyan gondolt: hogy Ford soha mással nem lépett félre. Az semmit sem jelent, hogy ő nem szerzett róla tudomást, ezek szerint nem lett botrány más alkalmakkor sem, de amiket leír Ford viselkedéséről, az nekem azt sugallja, hogy itt egy tapasztalt nőcsábász folytatott viszonyt, nem egy zöldfülű kezdő, aki Carrie eszméletlen vonzerejének ne tudott volna ellenállni…
A forgatás Londonban zajlott, vagyis mindketten távol voltak az otthonuktól (lásd még nyaralási hűtlenség-szindróma), és mivel a stáb szinte kizárólag férfiakból állt, szinte magától értetődő volt, hogy Carrie össze fog jönni valakivel. De arra nem gondolt, hogy pont a jóval idősebb, és nős Harrisonnal, aki számára elérhetetlennek látszott, hiába néznek ki a filmekben úgy, mintha épp Han Solo számára lenne elérhetetlen Lea hercegnő.
Az egészben egyébként az lepett meg leginkább, Carrie mennyire megszenvedte Ford szótlanságát. A férfi ugyanis alig beszélt hozzá. A hétvégéket kettesben töltötték a lány bérelt lakásában, hét közben meg úgy tettek a forgatáson, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz. Ez önmagában még nem meglepő. Az viszont igen, hogy a kapcsolatuk verbális részéért szinte kizárólag Carrie volt felelős. Ford valószínűleg azt se bánta volna, ha egyáltalán nem beszélnek, de egy szeretői vagy akármilyen kapcsolat két ember között mégiscsak szükségképpen szóbeli is. Nem lehet állandóan szexelni.
Vajon nem tudtak miről beszélni? Ez Carrie-re biztosan nem volt igaz, de ha az ember monológokat folytat egy pasi mellett, és állandóan azon izgul, hogy nem unalmas-e, amit mond, vagy nem sértő vagy ízléstelen, vagy ostoba…, az nem valami kellemes. Minél nagyobb a korkülönbség, annál nehezebb megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
Harrison tényleg hallgatag cowboy a valódi életben, és harapófogóval kell kihúzni belőle minden szót? Vagy csak a fiatal lánnyal nem tudott miről beszélni? Nem tudott, nem akart, nem mert?
Akkoriban Fisher ezt gondolta, hogy természettől fogva ilyen szófukar a szeretője, de aztán volt alkalma jobban megismerni (nem intim értelemben: az a viszony nem folytatódott), és kiderült, hogy Ford nem is annyira hallgatag… Sőt, szellemes társalgó. Carrie utólag azzal magyarázta ezt a kommunikációs zavart, hogy a férfinak egyszerűen nem volt mit mondania. Hogy egy jövőtlen kapcsolatban, amelyről tudják, hogy a forgatás leteltével véget is ér (noha ezt sem mondták ki soha), nincs mit tervezni, ergo nincs miről csevegni sem.
Vagyis nem alakulhat ki igazi intimitás, mert ahhoz az kellene, hogy közös perspektívájuk legyen? Még ha nem is arról lenne szó, hogy akarják-e folytatni a viszonyukat?
Carrie persze álmodozott arról, hogy Ford igazán beleszeret, és miatta elhagyja a feleségét – ugyanakkor meg nem akarta mindezt, mert gyerekként nagyon megszenvedte, mikor szexmániás apja otthagyta Carrie anyját, Debbie Reynoldsot Liz Taylorért (aki Debbie barátnője volt). Mindez természetesen széles nyilvánosság előtt történt, mivel az összes szereplő hírességnek számított. (Alább a szerelmi háromszög tagjai)
Carrie nem szeretett volna fájdalmat okozni se feleségnek, se gyerekeknek, és ezt nem is tette, hiszen 40 évig őrizte a titkot. De aztán ki akarta írni magából, annak ellenére, hogy Ford nem örült neki. Valószínűleg nem azért, mert félt a lebukástól (azóta már a harmadik feleségével él), de utálja, ha bárki bármit megtud a magánéletéről.
Carrie egyébként előre figyelmeztette, hogy a könyv meg fog jelenni… Amely egyébként minden, csak nem szenzációhajhász, inkább zavarba ejtő lelki sztriptíz. És csakis magáról Carrie-ről szól, illetve arról, hogy akkor régen ő hogyan élte át ezt az egészet. És hogy haláláig mindig érzett valamit Harrison iránt.
Biztos rengetegen lennénk kíváncsiak Ford változatára is, de ő nem fogja elmesélni. Mondjuk valószínű, hogy három mondatba belesűríthető, ahogy ő élte meg, mert számára biztos sokkal kisebb jelentőséggel bírt.
Nektek volt már olyan kapcsolatotok, amely leginkább hallgatásból állt, amelyben féltetek a teljesen köznapi témákon kívül bensőségesebb témákat is érinteni? Vagy csak a partneretek nem akart semmiről érdemben beszélni? Férfi is van olyan, aki megszenvedi egy viszonyban a hallgatást, bármennyire is szokatlan szereposztás is ez?
Mi köze az egésznek a hűtlenséghez? Harrison Ford 33 éves volt, az első feleségével élt, és két gyereket nevelt odahaza. Carrie pedig 19 éves, önbizalomhiányos, sokat ábrándozó és magát gyötrő kamaszlány volt akkoriban, aki még épp hogy csak kinőtt a gyerekkorból, és a Forddal folytatott viszonyát tekintette az első komoly kapcsolatának.
A leírásból az derül ki, hogy Ford egészen mást feltételezett Carrie-ről: azt hitte, könnyen kapható, tapasztalt lány – ha tudja, hogy ez nem igaz, lehet, hogy inkább el se csábítja. Bár ezt nehezen hiszem, mint ahogy azt is, amit Carrie 60 évesen még komolyan gondolt: hogy Ford soha mással nem lépett félre. Az semmit sem jelent, hogy ő nem szerzett róla tudomást, ezek szerint nem lett botrány más alkalmakkor sem, de amiket leír Ford viselkedéséről, az nekem azt sugallja, hogy itt egy tapasztalt nőcsábász folytatott viszonyt, nem egy zöldfülű kezdő, aki Carrie eszméletlen vonzerejének ne tudott volna ellenállni…
A forgatás Londonban zajlott, vagyis mindketten távol voltak az otthonuktól (lásd még nyaralási hűtlenség-szindróma), és mivel a stáb szinte kizárólag férfiakból állt, szinte magától értetődő volt, hogy Carrie össze fog jönni valakivel. De arra nem gondolt, hogy pont a jóval idősebb, és nős Harrisonnal, aki számára elérhetetlennek látszott, hiába néznek ki a filmekben úgy, mintha épp Han Solo számára lenne elérhetetlen Lea hercegnő.
Az egészben egyébként az lepett meg leginkább, Carrie mennyire megszenvedte Ford szótlanságát. A férfi ugyanis alig beszélt hozzá. A hétvégéket kettesben töltötték a lány bérelt lakásában, hét közben meg úgy tettek a forgatáson, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz. Ez önmagában még nem meglepő. Az viszont igen, hogy a kapcsolatuk verbális részéért szinte kizárólag Carrie volt felelős. Ford valószínűleg azt se bánta volna, ha egyáltalán nem beszélnek, de egy szeretői vagy akármilyen kapcsolat két ember között mégiscsak szükségképpen szóbeli is. Nem lehet állandóan szexelni.
Vajon nem tudtak miről beszélni? Ez Carrie-re biztosan nem volt igaz, de ha az ember monológokat folytat egy pasi mellett, és állandóan azon izgul, hogy nem unalmas-e, amit mond, vagy nem sértő vagy ízléstelen, vagy ostoba…, az nem valami kellemes. Minél nagyobb a korkülönbség, annál nehezebb megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
Harrison tényleg hallgatag cowboy a valódi életben, és harapófogóval kell kihúzni belőle minden szót? Vagy csak a fiatal lánnyal nem tudott miről beszélni? Nem tudott, nem akart, nem mert?
Akkoriban Fisher ezt gondolta, hogy természettől fogva ilyen szófukar a szeretője, de aztán volt alkalma jobban megismerni (nem intim értelemben: az a viszony nem folytatódott), és kiderült, hogy Ford nem is annyira hallgatag… Sőt, szellemes társalgó. Carrie utólag azzal magyarázta ezt a kommunikációs zavart, hogy a férfinak egyszerűen nem volt mit mondania. Hogy egy jövőtlen kapcsolatban, amelyről tudják, hogy a forgatás leteltével véget is ér (noha ezt sem mondták ki soha), nincs mit tervezni, ergo nincs miről csevegni sem.
Vagyis nem alakulhat ki igazi intimitás, mert ahhoz az kellene, hogy közös perspektívájuk legyen? Még ha nem is arról lenne szó, hogy akarják-e folytatni a viszonyukat?
Carrie persze álmodozott arról, hogy Ford igazán beleszeret, és miatta elhagyja a feleségét – ugyanakkor meg nem akarta mindezt, mert gyerekként nagyon megszenvedte, mikor szexmániás apja otthagyta Carrie anyját, Debbie Reynoldsot Liz Taylorért (aki Debbie barátnője volt). Mindez természetesen széles nyilvánosság előtt történt, mivel az összes szereplő hírességnek számított. (Alább a szerelmi háromszög tagjai)
Carrie nem szeretett volna fájdalmat okozni se feleségnek, se gyerekeknek, és ezt nem is tette, hiszen 40 évig őrizte a titkot. De aztán ki akarta írni magából, annak ellenére, hogy Ford nem örült neki. Valószínűleg nem azért, mert félt a lebukástól (azóta már a harmadik feleségével él), de utálja, ha bárki bármit megtud a magánéletéről.
Carrie egyébként előre figyelmeztette, hogy a könyv meg fog jelenni… Amely egyébként minden, csak nem szenzációhajhász, inkább zavarba ejtő lelki sztriptíz. És csakis magáról Carrie-ről szól, illetve arról, hogy akkor régen ő hogyan élte át ezt az egészet. És hogy haláláig mindig érzett valamit Harrison iránt.
Biztos rengetegen lennénk kíváncsiak Ford változatára is, de ő nem fogja elmesélni. Mondjuk valószínű, hogy három mondatba belesűríthető, ahogy ő élte meg, mert számára biztos sokkal kisebb jelentőséggel bírt.
Nektek volt már olyan kapcsolatotok, amely leginkább hallgatásból állt, amelyben féltetek a teljesen köznapi témákon kívül bensőségesebb témákat is érinteni? Vagy csak a partneretek nem akart semmiről érdemben beszélni? Férfi is van olyan, aki megszenvedi egy viszonyban a hallgatást, bármennyire is szokatlan szereposztás is ez?