A logikus az lenne, hogy valaki, aki megtapasztalt egy társadalom által üldözött vagy nem tolerált helyzetet, az megértőbbé és elfogadóbbá válik, ha másnál találkozik vele, főleg, ha a saját gyereke lép a nyomdokaiba. De ez sokszor egyáltalán nincs így, mert ha az illető saját magában nem tudta elfogadni az adott viselkedésmintát, akkor a gyereke kellemetlenül emlékeztetni fogja arra, ami tulajdonképp nem illik be a világképébe.



Példánkban az anya nem csupán félrelépett, hanem még gyereke is született ebből a viszonyból, akinek persze sokáig nem árulta el, hogy ki a valódi apja... De mindig másképp bánt vele, mint a többi lányával, mindig azt éreztette vele, hogy kevesebbet ér, csúnyább, esetlenebb és tehetségtelenebb. Ami persze nem volt igaz, de ha valakibe 20 évig ezt nevelik bele, akkor elhiszi.

Ahogy a címből már kiderül, ismét egy sorozat ihletett meg, mégpedig most egy német (az HBO-n), amelyből eddig 3 évad készült el (Ku'Damm 56, 59 és 63 – a számok évszámokat jelölnek). Aki szereti a hidegháborús filmeket és a jó színészi játékot, annak nagyon ajánlom: a történet Nyugat-Berlinben játszódik, egy tánciskolát működtető család köré szerveződik, ahol a „magára maradt” anya minden törekvése arra irányul, hogy három felnőtt lányát minél jobban adja férjhez. (Igen, ebben érezhető némi Büszkeség és balítélet visszhang, merthogy a férfiak esetében csak az számít, hogy minél gazdagabbak legyenek és minél fontosabb státuszt töltsenek be a társadalomban.)

De visszatérve a hűtlenségi sztorira: ahogy már említettem, a három lány közül az egyik nem a férjtől, hanem a szeretőtől származik, aki ráadásul még a III. birodalom egyik potentátjaként került képbe és nem világos, vajon akkor, amikor összejöttek, az érdek vagy a szexuális vonzalom volt-e erősebb motiváció.

A férj, aki a világháború végén hadifogságba esett, valahogy még 10 év múlva se keveredik haza, de a feleség közben vígan folytatja viszonyát középső lánya apjával, aki azóta is táncoktatóként dolgozik nála... bár kifelé megjátssza a hűséges feleséget, aki már egy évtizede várja a férje visszatértét. A szerető ugyanakkor egyre nagyobb nyomást gyakorol rá, hogy hivatalosan is vállalják fel a kapcsolatukat, csakhogy ez azzal járna, hogy a tánciskola vezetője már nem alakíthatná a konzervatív és szigorú erkölcsű nagyasszonyt, ami szerinte a családi vállalkozás csődjét is jelenthetné.

Mikor kiderül az anya számára, hogy a legidősebb lány követte a példáját, vagyis ugyanúgy viszonyt alakított ki egy tánctanárral, mint azt ő maga tette 20 évvel korábban, felháborodik, pedig pontosan tudja, hogy a veje meleg (ami akkoriban az NSZK-ban is büntetendő volt), így a házasságuk merő látszat. (Érdekes mellékszál, hogy a meleg férj egy ponton megpróbálkozik poliamor kapcsolat létrehozásával, bemutatja a feleségének a férfiszerelmét, és azt javasolja, hogy éljenek hármasban – persze nem talál megértésre.)

Az anya tehát annak ellenére ellenzi lánya házasságon kívüli kapcsolatát, hogy ő maga két évtizede folytat ilyet és tudja, hogy a veje sem érzelmileg, sem testileg nem elégíti ki a lányát. De főleg az okoz számára dilemmát, hogy a lány fel akarja vállalni a kapcsolatot, válni szeretne. Márpedig azt nem engedheti meg, egy jól szituált német ügyész helyett valami „külföldi koldus” mellett kössön ki...

Valójában tehát nem maga a hűtlenség, a szeretőzés a gond, hanem az, ha ez nem marad diszkrét keretek között, és státuszbeli változást hozna, mégpedig lefelé ívelőt. Ha a státusbeli változás felfelé vezetne, az anya ellenállása már nem lenne ilyen erős.

A sorozatban szereplő egyetlen nőről se lehet egyébként elmondani, hogy monogám lenne, az anya viszonyából származó lány ebben a legkövetkezetesebb: folyamatosan két pasi között ingázik, és a történet egy pontján igazából létre is jön hármójuk közt valamiféle poliamor felállás, noha mindkét férfi túlságosan labilis ahhoz, hogy valaha is egyensúlyba kerülhessenek.

A puszta hűtlenségi sztorikon túl az egyik visszatérő dilemma egyébként az, hogy milyen jól be lehet csapni a férfiakat, ha azt hazudjuk nekik, hogy egy gyerek tőlük van, noha valaki mástól származik: ez több verzióban is előkerül a történet folyamán és biztos, hogy háborús időkben, illetve akkor, amikor még a nők sokkal kevésbé tudtak önállóan gondoskodni egy házasságon kívüli gyerekről (mi több, el is vehették tőlük a gyereküket, ha nem voltak férjnél), sokkal motiváltabbak is voltak arra, hogy ilyesmit kövessenek el, mint manapság.

Van róla szó, hogy negyedik évad is lesz, az biztos, hogy a történet messze nincs lezárva... Mindenképpen ajánlom, hogy nézzétek meg!