Sok szeretői viszony azért jön létre, mert valami hiány áll fenn a hivatalos kapcsolatban, legyen az házasság, együttélés vagy együttjárás. Persze, olykor nem hiányzik semmi más, csak a változatosság, de legtöbbször azért ennél többről van szó. Érzelmi kiüresedés, intimitáshiány, zéró vagy nagyon ritka szex, unalmas, rutinszerű szexuális élet, vagy sok távollét, gyakori konfliktusok... Ha a szeretői kapcsolat elsődleges funkciója az, hogy pótlékként működjön, akkor a hivatalos kapcsolat felborulása többféle módon hathat a titkos viszonyra.


 

1. Az addigi affér legitimmé válik és attól fogva ő lesz a hivatalos, felvállalt kapcsolat. Hallottam ilyen sztorikat, de nem túl sokat. Ha éppen olyan a csillagok együttállása, hogy a szerető szingli illetve válófélben van vagy hajlandó elválni, nincsenek komoly életmódbeli összeegyeztethetetlenségek és van elég érzelmi tartalék a kapcsolatban (amely már jó ideje tart), akkor előfordulhat, hogy felvállalt formában folytatják tovább.

Biztos puszta véletlen, de eddig három olyan férfival találkoztam, akinek a volt szeretője lett a felesége és mindkettő új szeretőt keresett éppen. Biztos van olyan, aki nem kezdi előről a kalandozást. Egyébként azt olvastam, hogy a szeretői kapcsolatból létrejött házasságok nagy része nem tart sokáig, de már nem emlékszem a számokra. Az a három, amiről tudok, több, mint 10 éve tartott. 

Egyes esetekben a szerető úgymond "elviszi" magával a férjet, és vele él pár hónapig, mígnem a férfi rá nem jön, hogy semmivel sem jobb neki a szeretővel, mint otthon, amennyiben már a mindennapokban is együtt kell vele szenvedni, és a végén hazasomfordál. Arról nem hallottam még, hogy ez fordított felállásban is előfordulna, bár úgyis sokkal ritkább, hogy nők hagyják ott a családjukat (gyerekestül) egy szerető miatt. (Ha jól emlékszem, egy ilyen esetről tudok, de ott az anya soha nem is tért vissza az eredeti családjához.)


2. A fő kapcsolat éppen az affér miatt kerül veszélybe és a szerető, aki lebukott, meg akarja menteni az eredeti kapcsolatát, ezért inkább szakít a szeretőjével és bűnbánatot gyakorol, eseteg tényleg szembenéz az addig szőnyeg alá söpört problémákkal. Ha sikerült helyrebillenteni a "házasságot", akkor lehet, hogy végleg abbahagyja a titkos életet, de az is lehet, hogy amint nyugi van, visszatér a szeretőjéhez (ha az még hajlandó visszafogadni), vagy mást keres helyette. 

Egyes házas szeretők ilyenkor képesek ultimátumot is megfogalmazni titkos partnerüknek, elvárni tőle, hogy váljon, szakítson, hagyja ott a családját... De kevesen reagálnak pozitívan arra, ha sarokba akarják őket szorítani. Ha pedig a váló fél rájön, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szerette volna, elég csúnya szakítás lehet a dologból. 


3. Ha az egyik fél fő kapcsolatának vége szakad, és a szeretője nem szingli, már pusztán azért is borulhat a viszony, mert az egyedül maradó fél nem bírja elviselni, hogy a szeretőjének továbbra is van valakije, tehát neki osztoznia kell. Inkább minden hidat feléget maga mögött és teljesen nulláról kezdi a társkeresést, adott esetben kalandozást, talán úgy dönt, hogy kitombolja magát és csak később keres tartósabb kapcsolatot. Talán tévedek, de azok, akik azért szakítanak a szeretőjükkel, mert a fő kapcsolatuk szétment, általában férfiak. Pedig a logika azt diktálná, hogy az ember élvezi, amit a szeretője tud nyújtani, főleg, ha az illetőt nem zavarja, ha a partnere elkezd randizni. (Mondjuk lehet, hogy ez ritka, de azért előfordul.)


4. Az egyik szerető elválik, szakít, a másik kapcsolatban marad, de a viszonyuk nem változik. Talán ez a legritkább verzió. A szabadon maradó fél hirtelen sokkal több lehetőséget láthat maga előtt, és ha nincsenek gyerekei, akik nagyon is lekötik az idejét és energiáit, akkor esélyes, hogy újabb felvállalható kapcsolatot szeretne keresni. És ha talál olyat, akkor szakíthat a korábbi szeretővel. De ha nem hisz már a házasságban, vagy sokáig keresgélve se talál megfelelő jelöltet, akkor igenis megtarthatja a szeretőjét akár hosszú távon is. Így ugyan nem lesz egyensúlyban a helyzetük, de ez még mindig tűnhet sokkal jobb megoldásnak, mint a magány. Ráadásul van, aki nem is akar a nyakába venni újabb komoly kapcsolatot. 

Úgy is alakulhatnak a dolgok, hogy a hivatalosan szingli félnek lesz még egy szeretői kapcsolata, vagy akár olyan hivatalos poli partnere, akit nem zavar, hogy megtartja a korábbi szeretőjét, hiszen ebbe a felfogásba ez teljesen belefér. És olyan is van, aki több házasságon át is ragaszkodik ugyanahhoz a szeretőhöz (a Szilágyi-interjúban) olvashattunk ilyet, bár ott esélyes, hogy a szerető végül besokall... 


Szerintetek melyik a leggyakoribb verzió? Vagy mi másról hallottatok még esetleg?