Ti mit tippeltek: aki több pornót néz, az hajlamosabb félrelépni, mint aki irtózik ettől a műfajtól, vagy csak tudatosan megtartóztatja magát? Hiszen a pornó az állandó partner iránti vágyat is felkeltheti.
Ha a pornó valóban elősegíti a kifelé kacsintgatást, ez vajon csak a férfiak esetében tapasztalható, vagy a pornófogyasztó nők is esendőbbek? És vajon mennyire számít, hogy milyen jellegű filmeket nézünk? A szimpla kettes jelenetek kevésbé noszogatnak a hűtlenség felé, mint a többes szex? A home videók izgatóbbak, mint a mainstream sorozatművek? Függ-e a reakció az életkortól és attól, hogy mennyi ideje élünk együtt valakivel - vagy egyáltalán együtt élünk-e?
Feltehetnék még jópár kérdést, de nem akarok senkit frusztrálni, ugyanis az általam fellelt amerikai kísérlet kitalálói jóval kevesebbel is beérik. Mivel legkönnyebben amerikai egyetemistákkal lehet hasonlóan tudományos felméréseket készíteni, megint őket vették elő. Ezzel ugye alapvetően az a gond, hogy az egyetemisták például nem élnek évtizedek óta házasságban és reakcióik semmit nem árulnak el arról, hogy egy 40-50 éves nő vagy férfi könnyebben lép-e félre attól, hogy pornót néz olykor, vagy sem... Esetleg éppen attól nem lesz kedve a valódi szexhez senkivel, hogy "elrontja" a pornósok mesterséges valósága? Vagy ezzel turbózza fel egyébként lohadó libidóját? Mindkét verzióról hallottam már.
De nézzük, mire jutottak az amerikaiak, pontosabban a Floridai Egyetem kutatói Heidi Reeder cikke alapján. A tudósok által kiválasztott fiatalok mindegyike éppen heteró romantikus kapcsolatban élt valakivel, és rendszeresen nézett pornót. 240-en vettek részt a kísérletben, lányok és fiúk vegyesen (az sajna nem derül ki a cikkből, hogy milyen arányban, de sejtéseim szerint nem túl sok amerikai lány vallja be, hogy rendszeresen néz pornót, még Floridában sem...) A kísérlet 3 hétig tartott... Nos, lehetek én akármilyen szexmániás, mind pornó, mind félrelépés nélkül sokkal tovább is kibírnám (egyetemista koromban főleg). A hűtlenségre való hajlamot vagy az önmegtartóztatást inkább évtizedekben kéne mérni, de az persze sokkal bonyolultabb lenne.
A kutatók a kiválasztott szerencséseknek azt adták be, hogy a vizsgálat tárgya az önuralom és két csapatra osztották őket: az egyik csoport tagjait arra kérték, hogy három hétig ne nézzenek szexuális tartalmú képeket, videókat, újságokat (nem tudom, a fehérneműreklámokat hogy bírták elkerülni), a többieknek meg a kedvenc kajájukat tiltották meg. Mindent szép gondosan fel is kellett írni egy naplóba, és arra biztatták őket, hogy őszinték legyenek (ez jópofa, végül is egy felmérésben arra is lehetne biztatni az alanyokat, hogy hazudjanak).
Az eredmény: csodák csodájára azok, akik ellenálltak a sátán szavának és nem néztek akarattal pucér képeket, pornóvideókat és a női öltöző falába se fúrtak lyukat, 3 hét után úgy érezték, hogy sokkal elkötelezettebbek a partnerük iránt, és nincs kedvük egyéjszakás kalandhoz. Nem tudom, mi lett a 4. héten, esetleg házassági ajánlatok sokasága született, vagy mindenki visszatért a jó öreg pornónézési és félrelépési szokásaihoz...
Később ugyanezektől az egyetemistáktól megkérdezték, hogy fél év alatt változott-e a pornónézési szokásuk, elkötelezettebbek lettek-e vagy kevésbé, és, hogy hány alkalmi szexkalandjuk volt a párkapcsolatuk mellett. Az jött ki az egészből, hogy minél kevesebb pornót néz valaki, annál jobban ragaszkodik a partneréhez, és annál kevésbé csalja meg. Nőkre és férfiakra egyaránt érvényes volt ez a tendencia.
De térjünk rá a magyarázatra. Miért is tesz bennünket kevésbé elkötelezetté a pornó a cikk szerzője, Heidi Reeder szerint? Nos, az alternatívák léte eleve csökkenti a kizárólagos kötődés iránti igényünket. Ha sok ellenkező nemű potenciális szexpartner vesz körül, akkor a saját partnerünk nem tűnik annyira nagy számnak, hiszen van rengeteg másik. Ha pornót nézünk, az agyunk úgy reagál, mintha az alternatívák valósak lennének, mintha azokkal a pornószínészekkel vagy amatőrökkel valóban esélyünk lenne szexelni. Ha viszont becsukjuk a szemünket és elfordulunk az állandó kísértéstől, akkor többre értékeljük azt, aki velünk van, ráadásul még a felszabaduló időt is vele tölthetjük.
De egy koedukált egyetemen amúgy is hatalmas lehet az ellenkező nemű kínálat (persze a műszakin a lányok, a bölcsészkaron meg a fiúk számára), a konkrét, nagyon is testi valójukban létező vágykeltők fel-alá grasszálnak, végül is nem szerzetesekkel készítették a felmérést, akik egyébként viszonylag ritkán látnak félpucér nőket, tehát a kísértést úgyse lehet elkerülni... Maga a tény, hogy szexet látunk, és a pornó a szexhez való könnyű, gyakorlatilag erőfeszítés nélküli hozzájutást propagálja, azonban valóban felspannolhat minket. Én úgy tenném fel a kérdést, hogy a nyers, állatias szexhez való vonzódásunkat erősíti-e a pornónézés. Ez szerintem valószínű, főleg a mainstream pornó kelti azt az illúziót az emberben, hogy csak ki kell nyújtania a kezét, és máris gyönyörű, szexi partnere lehet, aki minden igényét kiszolgálja, és akit nem kell feltétlen emberszámba vennie.
De a jelenség, hogy a pornónézés és a hűtlenség úgymond kéz a kézben jár, nézetem szerint mással is magyarázható. Vannak az embernek szexuálisan sokkal aktívabb, és sokkal passzívabb korszakai, hormonfüggően. Mikor aktívabb, sokkal gyakrabban van kedve a pornóhoz és a szexhez magához is, nem feltétlen azért lesz beindulva, mert pornót néz, hanem azért néz pornót, mert be van indulva. Ha be van indulva, sokkal valószínűbb, hogy a megszokott partnerrel kevésbé elégszik meg, mint ha nyugis korszakát éli. Ráadásul, ha a partner éppen ellentétes fázisban van, tehát nem igazán aktív, vagy egyszerűen már nem olyan izgalmas a szex vele, akkor még ez is arra sarkallhatja az embert, hogy több pornót nézzen - és persze, amint alkalma nyílik rá, kipróbáljon másokat is.
Van azonban olyan jellegű pornó is, igaz, nem tartozik a fősodorhoz, amely valódi szeretkezéseket mutat, vagy rengeteg masztivideó, ami például a szexuális vágy növelésére és tájékozódásra is kiváló (kinek milyen a módszere, és mi vezet igazán eredményre). És mit szóljunk a kifejezetten oktató célzattal készült videókhoz, amelyeket akár partnerrel együtt is megnézhetünk? (Valójában bármelyik fajtát megnézhetnénk partnerrel, ha a pornónézés nem lenne általában véve olyan ciki a legtöbb kapcsolatban...)
Sokat segítene, ha a nők nagy része nem lenne ennyire elutasító a pornóval, mert akkor még arra is rájöhetne, hogy nálánál esetleg kevésbé esztétikus külsejű csajok is mennyire tudják élvezni a szexet, vagy rácsodálkozhatna, hogy jé, ez mennyire izgató is tud lenni. (Sokak azért vannak iszonyúan megsértődve a barátjuk, férjük filmnézési szokásai miatt, mert úgy gondolják, hogy azokhoz képest, akik ott előfordulnak, ők labdába se rúghatnak. Pedig...)
Még a profi pornó is egyre változatosabb és egyre nagyobb a választék, én nem eltanácsolnék el tőle senkit (aki nagykorú), inkább arra biztatnám az ódzkodókat, hogy legalább próbáljanak ki valami könnyedet. (Tanácsot kérni nem szégyen!) Akkor lehet, hogy a pornó kapcsán nem a csúnya, csúnya hűtlenség jut eszünkbe, meg, hogy mi mennyire nem vagyunk tökéletesek (ők sem azok, nyugi), hanem nyitottabbá válunk, és akár még a szexuális életünk is javulhat tőle. Mint mindent, ezt is csak okosan kell tudni használni.
Ti tapasztaltátok valaha magatokon, hogy a pornónézés hatására kevésbé érdekel benneteket a partneretek, vagy épp ellenkezőleg?
Korábbi vitaposztom a témáról itt olvasható.