Nemzetközi médiafigyelőnk szűrőjén újabb cikk akadt fenn - és ezúttal nem a hiteltelensége miatt, mint a múltkor. Az alább ismertetett eredmények szerintem elég valószínűek, de mindenképp érdekelne a ti véleményetek is - persze a felmérés nem lesz reprezentatív, de sebaj.

it-is-complicated

Dr. Zhana Vrangalova az USA-ban élők alternatív, vagyis nem szigorúan monogám kapcsolatokhoz való hozzáállásáról szóló vizsgálat eredményeit ismerteti: bár, ahogy ő is elismeri, ezek az eredmények nem általánosíthatók, mert aktív internet használó, elég fiatal, és nem kifejezetten konzervativizmusáról híres réteget kérdezgetnek ilyenekről.

Nos, ezen nem reprezentatív legújabb felmérések szerint a megkérdezett amerikaiak 4-5%-a él valamilyen alternatív kapcsolati formában, értsd: olyan nem monogám formációban, ahol a felek mindegyike tud róla, hogy nem monogám a kapcsolata. Sacc per kábé (teszem hozzá én) ennek minimum tízszerese él olyan nem monogám kapcsolatrendszerben, amelyben valaki viszont nem tud (vagy csak hivatalosan nem tud) erről a tényről. De lehet, hogy ez az arány sokkal magasabb: ha a hűtlenek aránya kb. 50% (az USA-ban ugyan kevesebbet mérnek), akkor szinte minden kapcsolatra jut egy félrelépő, még óvatos becslés alapján is a párkapcsolatban élők 80-90%-át érinti a nem-monogámia, akár tudnak róla, akár nem.

De koncentráljunk most azokra a formációkra, amelyekben őszinteség és átláthatóság a jellemző, bár ha jól sejtem, ezekben is rengeteg az olyan szürke zónás tevékenység, ami a lefektetett szabályoknak nem egészen felel meg (kivéve, ha a szabály az, hogy mindent szabad és semmiről nem kötelező beszámolni).

Vrangalova a Journal of Social and Personal Relationships című lapban publikált felmérés eredményeit adja közre  (a felmérés készítői a University of Michigan munkatársai voltak, Amy Moors vezetésével), amely két kérdésre fókuszált: az 1280 heteroszexuális meginterjúvolt személy (371 férfi és 910 nő) hány százaléka fogadja el elviekben a konszenzuson alapuló nem monogám kapcsolatokat, és hány százalék lenne hajlandó kipróbálni is valamelyik verzióját. A megkérdezettek nem mind egyetemisták voltak (mint a legtöbb párkapcsolati felmérés alanyai), hanem 18 és 67 év közöttiek, bár az átlagéletkor 23, ami azért azt jelzi, hogy sokkal több fiatalt kérdeztek, mint idősebbet, és ez szükségképpen torzítja az eredményt. Fontos még megjegyezni, hogy a résztvevők között senkinek nem volt tapasztalata megegyezés alapján működő nem monogám kapcsolatról: vagy egyedülállóak voltak, vagy (elvileg) monogám kapcsolatban éltek.

 

1. Milyen arányban fogadják el a nem monogám kapcsolati formákat?

Ahogy a cikkíró is megállapítja, társadalmunkban a nem monogám forma nem számít elfogadottnak, sőt, a többség kifejezett rosszallásával néz szembe az, aki felvállaltan ilyen módon él. Arra a kérdésre, hogy "ön elfogadhatónak tartja-e, hogy mások nem monogám módon éljenek, ha együttesen így döntenek, 1-től 7-es skálán kellett válaszolni. Az 1-es volt a "csak a szigorú monogámia elfogadható", a 7-es a "ha az emberek együttes döntés alapján nem monogám módon akarnak élni, joguk van hozzá, hogy ezt tegyék" kitétel. Nos, érdekes módon itt a nők egy kicsit nagyobb százaléka volt nyitott az alternatív kapcsolati formákra, de sok különbséget nem lehetett megfigyelni a két nem között, kicsivel 4-es osztályzat, vagyis a középérték felett volt az eredmény: a megkérdezettek 80%-a választotta a 4-est.

 

Polyamory

 

2. Milyen arányban érdekelné őket a nem monogám életforma kipróbálása?

Abból persze, hogy másokra vonatkoztatva elfogadják az alternatív kapcsolati formákat, nem következik, hogy ők maguk is szívesen kipróbálnák. A 2. témával kapcsolatban is 1-től 7-es skálán kellett válaszolni, összesen négy, kicsit másképp feltett kérdés átlagolt eredményéből született aztán a végeredmény:

A férfiak átlagosan 2.64-es osztályzatot adtak annak, hogy kipróbálnának valami nem monogám formációt, a nők itt jóval kevésbé voltak nyitottak: 1.99-es átlageredmény, de mindkét nem jóval a 4-es közép alatt maradt, vagyis, ahogy ez előre látható volt, sokkal kisebb arányban szeretnének ilyen tapasztalatot szerezni, mint amennyire hajlandóak elfogadni másoknál.

A 2. kérdést kicsit részletesebben is feltették, összesen 6 fajta nem monogám, konszenzusos felállásra vonatkozóan kellett meghatározniuk a résztvevőknek, hogy érdekelné-e őket. A 6 formáció a következő volt:

A megkérdezett és partnere

  • a) … alkalmi szexuális kapcsolatot létesíthet, akivel csak akar, ha óvszert használ, egyébként nincsenek kikötések és nincsenek kérdések.
  • b) … együtt megy szvingerezni.
  • c) … külsős érzelmi kapcsolatot is fenntarthat, de ezeknek mindig kisebb jelentőségűeknek kell lenniük, mint a kettejük közti kapcsolatnak.
  • d) … szexelhet másokkal, de ugyanazzal az emberrel csak egyszer.
  • e) … érzelmi és szexuális kapcsolatot is létesíthet bárkivel, akivel akar, de nem lehetnek titkaik egymás előtt.
  • f) … befogadhat a kapcsolatba egy kettejükkel teljesen egyenrangú harmadik felet (ez lenne a poliamoria).

Minden megoldásra a férfiak voltak nyitottabbak, a két nem eredményei leginkább a c)-nél közelítettek egymáshoz (a nőknél ez kapott legnagyobb támogatást), legnagyobb különbség pedig az f) verziónál volt. Érdemes megnézni az eredeti cikk grafikonjait: ezeknél a kérdéseknél csak azoknak a százalékos arányát tüntették fel, akik 4-nél nagyobb osztályzatot adtak a különböző verzióknak, vagyis nem utasították el azokat. A legkedveltebb opció az f) volt a férfiak körében, 30%-kal, a legkevésbé elfogadott úgy 18% körül az a) - érdekes módon a nők is ezt fogadták el legkevésbé (6%). A nőknél, ahogy már említettem, a c) volt a legnépszerűbb, de ez is csak 15%-ot kapott.

Természetesen kíváncsi lennék a ti véleményetekre is, de ilyen bonyolult kérdőívet nem tehetek a blogba: ezért egy egyszerűbb felméréssel próbálkozom, remélem, sokan fogtok szavazni.

 

[polldaddy poll=8019833]

[polldaddy poll=8019841]