Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Cookie beállítások
A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk
  • Alapvető működést biztosító sütik
  • Beállításokat tároló sütik
  • Statisztikai sütik
  • Marketing célú sütik

Miért esik annyira jól a rosszalkodás?

Rosszalkodni jó. Ezt szinte minden gyerek tudja, akkor érdemes aggódni, ha egy gyereknek sose jut eszébe feszegetni a határokat. A szabályok arra valók, hogy megszegjük őket - persze, csak módjával, mértékkel, de aki minden szabályt be akar tartani,  akármi vagy akárki is próbálja ráerőltetni, az teljesen önállótlan személyiség lesz. Láttam egyszer egy mesét, melynek épp ez volt a lényege: a királylányt születésekor megátkozta egy boszorkány, mégpedig azzal, hogy sose tudjon nemet mondani egyetlen kérésre vagy parancsra sem. A szülei kezdetben örültek ennek, majd rájöttek, hogy mennyire abszurd dolgokat is meg fog tenni...

Tartós kapcsolatban könnyebben toleráljuk a félrelépést?

Végre itt egy nagyszerű, biológiailag is alátámasztott magyarázat arra, amit annyiszor megpróbáltunk logikailag bizonyítani: ha már jó ideje együtt élünk valakivel, összefonódott az egzisztenciánk, ezer szállal kötődünk, közös gyerekünk és törlesztendő hitelünk van, milliószor meggondoljuk, hogy váljunk-e egy szimpla félrelépés miatt vagy sem. Legalábbis a többség biztos nem első felindulásában fog ekkora horderejű döntést meghozni, még akkor sem, ha vitafórumokon imádnak huszárosan odavágni a megfontoltabbaknak, hogy milyen módon kell kirúgni a hűtlenkedőket. Huszonévesen, egy friss kapcsolatból gyakorlatilag gondolkodás nélkül kilépni azért, mert a másik lefeküdt valakivel, sokkal egyszerűbb. De nem csak amiatt...

© 2024 A hűtlenség ábécéje

A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk