Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Ha megengedett, akkor már nem is olyan kívánatos?

Elég csak megengedni a hűtlenséget és már nem is lesz hozzá kedve senkinek? Ha valaki azt gondolta, hogy ez ilyen egyszerű, azt ki kell ábrándítanom...

Aki nyaral, eltűnik? Vagy akár együtt nyaral a szeretőjével?

Nemrég olvastam egy felmérést arról, hogy a szeretőt tartó férfiak milyen arányban kommunikálnak a kedvesükkel családi nyaralás alatt - a számokra nem emlékszem, de a cikk  igazán rosszalló hangnemben írt arról, hogy lám, lám, még a szent családi nyaralás sem mentes a szeretői interakciótól. (Miért rosszabb ez, mint a más időszakban történő kommunikáció?) Mitöbb, ha már nyaralás, azt a kérdést is feltették a felmérés készítői (egy nemzetközi hűtlen társkereső), hogy ki menne el szívesen a szeretőjével is nyaralni, akár 2 napra, akár hosszú hétvégére, ha módja lenne rá. Elég sokan válaszolták, hogy...

Miért esik annyira jól a rosszalkodás?

Rosszalkodni jó. Ezt szinte minden gyerek tudja, akkor érdemes aggódni, ha egy gyereknek sose jut eszébe feszegetni a határokat. A szabályok arra valók, hogy megszegjük őket - persze, csak módjával, mértékkel, de aki minden szabályt be akar tartani,  akármi vagy akárki is próbálja ráerőltetni, az teljesen önállótlan személyiség lesz. Láttam egyszer egy mesét, melynek épp ez volt a lényege: a királylányt születésekor megátkozta egy boszorkány, mégpedig azzal, hogy sose tudjon nemet mondani egyetlen kérésre vagy parancsra sem. A szülei kezdetben örültek ennek, majd rájöttek, hogy mennyire abszurd dolgokat is meg fog tenni...

© 2019 A hűtlenség ábécéje