A hűtlenség ABC-je viszony.hu blog

A szerelmi háromszög semmi ahhoz képest, ahány fajta poli viszonyulás létezik. Ebben a posztban igyekeztem körüljárni, milyen kapcsolati hálók jöhetnek létre, ha kimozdulunk a szigorú monogámia világából.

Az első sorozat, amely a hűtlenségből poliamóriát csinál - még ha ezt vígjátéki elemekből rakja is össze, a téma felvetése dicséretes.

Vajon kinek jobb a szexuális élete? A szigorú monogámiában élőknek, vagy a poliknak, akik másokkal is szeretkeznek, kavarnak, flörtölnek, meg ami belefér? Sajnos a hűtlenek megint kimaradtak a felmérésből, de azért érdemes átgondolni, hogy milyen volt az életünk, amikor még monogámok voltunk, és milyen most.

Vannak ufók, akik sose éreznek féltékenységet. De ha elég sokáig követi és zaklatja őket egy megfigyelő, akkor a végén ők is beadják a derekukat: igen, volt egy töredék pillanat, amikor féltékenyek lettek...

Esettanulmány egy német könyvből: Louise, a Berlinben élő fiatal nő két nős férfi szeretője, és ebben a helyzetben boldognak érzi magát. Hogyan jutott idáig, és miként működik egy ilyen kapcsolati háló?

Amíg titkolózhat és hazudozhat, addig jól tud menedzselni akár három nőt is, de amint a nők osztják be az idejét, és kötelessége szexelni, meg rohanni egyiktől a másikig, felborul a szép kis rendszer. Háremtartás, szexrabszolgaság, féltékenység...

Nemrégiben Kőszeg Ferenc CINK-béli vendégposztját volt szerencsém olvasni, amelyben a melegházasság USA-beli legalizálása kapcsán azt fejtegeti, hogy ha már eddig eljutottunk (vagyis ők eljutottak eddig), ideje lenne nyugaton lehetővé tenni a többes házasságot is: a résztvevők számát szerinte négy főben kéne maximalizálni, de igazából a hármas számot tartja ideálisnak, mivel 4 résztvevő esetén szerinte megvan annak a veszélye, hogy két párra bomlik az egység. Többek között azzal is érvel, hogy a történelem, sőt, a jelenlegi gyakorlat szerint is számos civilizációban létezik poligámia, igaz, a legtöbb ilyen civilizációban a többnejűség dívik, és csak elenyésző számúakban...