A hűtlenség ABC-je viszony.hu blog

Senki nem úgy kezd bele egy komolyabb tartós kapcsolatba (házasságba, együttélésbe), hogy azt gondolná: valaha hűtlen lesz, vagy valaha meg fogják csalni. Ezt a gondolatot olvastam a minap egy angol nyelvű cikkben. Fogalmam sincs, a szerző honnan vette ezt az axiómát, de szerintem köze sincs a valósághoz, bár már másoktól is hallottam, mint megingathatatlan(nak hitt) igazságot. Lehet, hogy a legtöbb ember (beszéljünk itt most a jelenleg nyugati társadalmakban tartós kapcsolatokban élő egyénekről) valóban nem gondolja az elköteleződése idején, hogy valaha köze lesz a hűtlenséghez aktív vagy passzív szereplőként (esetleg mindkettőként), de,...

A következő sztorival kapcsolatban kérte ki a véleményemet egy fiatal olvasóm (nevezzük Gergőnek): nemrég ismerkedett meg egy lánnyal (az ő neve legyen Zoé), aki nagyon megtetszett neki, átbeszélgettek egy éjszakát, kicsit még csókolóztak is, aztán a fiú kikísérte a lányt a reptérre, ahol könnyes búcsút vettek egymástól, ugyanis a lány ösztöndíjasként jó pár ezer kilométerrel arrébb fogja tölteni az idejét, és három hónapig biztos nem fog hazajönni.   (Igen, a bevezetés kicsit hasonlít a Mielőtt felkel a nap c. film körülményeire, azzal a nagy különbséggel, hogy a mi történetünkben a két...

Megszokhattátok már, hogy gyakorta ajánlok sorozatokat (The Scandal, Homeland, Masters of Sex, The Affair), de mindeddig angol nyelvűek kerültek csak sorra - mert ezek vannak leginkább szem előtt, és ezekhez jutok hozzá általában. De ez persze nem jelenti, hogy más nyelven ne léteznének nagyon jó, és a hűtlenség témáját igencsak közelről érintő filmek is, csak jóval nehezebben érnek el hozzánk. Most nekem szerencsém volt, mert egy olyan francia sorozatra futottam rá (Les Hommes de l’ombre - talán Szürke eminenciások-nak fordítanám), amely a leginkább a Scandal-hez hasonlít: a legmagasabb szintű politika belügyeibe vezeti...

Számtalanszor hallottam már, hogy micsoda disznóság nem megtartani egy esküt – konkrétan a házasságkötéskor kimondott hűségesküt. Mintha az emberek bármi másra vonatkozólag képesek lennének betartani a szavukat, vagy egyáltalán hajlandóak lennének beláthatatlan időre elkötelezni magukat. (Tisztelet a kivételnek.) Mert annyi esze szinte mindenkinek van, hogy ne írjon alá egy visszavonhatatlan munkaszerződést, ne kösse magát holtáig egyetlen szolgáltatóhoz, sőt mitöbb, még ha akarná se tudná megtenni, hiszen minden szerződésben benne foglaltatik, hogy felbontható. (Egy életre csak a maffiának szokás elköteleződni...) Ehhez képest a házasságokat még mindig úgy kötjük, hogy gyakorlatilag fogalmunk sincs...

Számos okból kifolyólag vehet az ember szexi fehérneműt a férje szeretőjének... Mikor a címet olvastam: The Day I Bought My Husband's Mistress Lingerie, őszintén szólva egyáltalán nem arra gondoltam, ami végül kikerekedett a sztoriból. Ha ezzel a címmel kellene fogalmazást írnom, én biztosan így kezdeném: Volt egyszer, hol nem volt, egy erotikus játékokra nyitott házaspár, és a férj felvetette egy nap, hogy mi lenne, ha hazavinné a szeretőjét egy édeshármasra. A feleség már rég vágyott volna erre az élményre, és borzasztóan furdalta az oldalát, milyen lehet a férje szeretője, akiről ugyan képeket...

Mikor először sodródunk bele egy házasságon (vagy elsődleges kapcsolaton) kívüli kalandba, valószínűleg nem látjuk tisztán, hogy mi történik velünk, és azt sem tudjuk, mit akarunk az egésztől... A sodródás lényege éppen abban áll, hogy nem tervezhető. De ha már tudatosan keresünk akár kalandot, akár szeretőt, akár csak levelezőpartnert, minél mélyebbre jutunk vagy minél több emberrel találkozunk, annál világosabbá válik, hogy mire is vágyunk tulajdonképp. Persze a vágyaink nem feltétlen maradnak mindig egyformák: kezdetben talán csak egyetlen alkalomra vágyunk, aztán arra, hogy az az alkalom megismétlődjék, de lehet, hogy már úgy vágunk bele...

Egy félrelépés még nem félrelépés. Van, aki sose ismétli meg, mert annyira nem jött be neki, vagy mert olyan nagyon fél a lebukástól. De két félrelépés után sokkal nehezebb megállni. És minél több hűtlenség van a hátunk mögött, annál nehezebb lesz leszokni róla. De vajon miért? A lehető legegyszerűbb magyarázat, hogy ha valami jó, arról a fene se akar leszokni. Ezért olyan meghatározó az első, illetve első néhány élmény. Ha az alkalmi félrelépésben kevés volt az öröm, és utána nagy a lelkifurdalás, vagy mindjárt lebukás követte, akkor az illető aligha fogja úgy...

Noha a hűtlenségnek nincs egyértelmű definíciója, többé-kevésbé mégiscsak az a leggyakrabban hangoztatott nézet, hogy akkor beszélhetünk hűtlenségről, félrelépésről, megcsalásról és még sorolhatnám a fogalmakat, ha szexuális kapcsolat létesül az elsődleges kapcsolaton kívül. Hogy ki mit tart szexuális kapcsolatnak, az megint vitatott - van, aki már egy csókot is, más csak azt, ha a nemi szervekkel történik valami, legyen az akár csak petting, vagy orális szex, vagy a szexnek bármely más fajtája. Induljunk ki tehát most abból, hogy félrelépés alatt a konkrét, fizikai értelemben is megvalósuló, tehát nem csupán érzelmi, és nem...

A hűtlenséges társkeresők élete sehol sem fenékig tejfel, ha reklámozni akarják magukat. A viszony.hu viszontagságairól írtunk már, sőt, korábban egy svédországi tiltakozó akcióról is volt szó, most a jelek szerint a franciákon a sor. Jobban mondva a gall katolikusok döntöttek úgy, hogy nem fogják szó nélkül tűrni, ha a párizsi metró- és buszmegállókban erkölcstelen üzenetekkel bombázzák az utasokat. A Gleeden egyébként az első, nők által kifejlesztett társkeresőként definiálja önmagát, ami különösen pikánnsá teszi a helyzetet. Az egyik plakáton Éva almája is szerepet kapott, a másikon azt az érvet hozzák fel a házasságtörés...

Erkölcsös vagy erkölcstelen egy nő? Az attól függ, melyik korban és milyen társadalmi rendszerben akarjuk értelmezni. De egy biztos: ha erkölcsöt emlegetünk egy nővel kapcsolatban, nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy lop-e a boltban, és hazudik-e a barátnőjének. Csak az számít, hogy kivel fekszik le. A nő és az erkölcs kapcsolata tehát mintha csakis a szexuálerkölcsről szólna. Olyan, hogy erkölcstelen férfi, ezek szerint nincs is? Gondolom, a kettős mérce senkit nem lep meg. Az összefüggés, amelyről itt írni fogok, azonban mégis elgondolkodtató: az, hogy mikor milyen megengedő egy társadalom vagy egy közösség a nők erkölcseit...