A hűtlenség ABC-je viszony.hu blog

Mennyire macerás egy viszony, és mit lehet helyette választani? Jó megoldás-e a szvinger annak, aki egyedül megy oda (hiszen éppen azért megy, mert otthon nem kapja meg azt, amire vágyik), vagy még macerásabb? És mit lehet kezdeni egy alkalmi szexpartnerrel?

Egy viszony addig működik jól, amíg a két ember hasonlóan gondolkodik a kapcsolat és általában a szeretőzés természetéről, szabályairól, perspektíváiról. Vagy, ha nem is gondolkodik hasonlóan, a másikról azt feltételezi, hogy úgy gondolkodik, ahogy ő.

Elérkezhetünk arra a pontra, mikor felismerjük, hogy a viszonyunkat nem érdemes folytatni. Különböző emberek különböző okokból húzhatják le a rolót. Ezekből az okokból gyűjtöttünk össze néhányat.

Van az úgy, hogy a házasság és a viszony tartják egymást egyensúlyban, és az egyik nem működik a másik nélkül. Nézzünk meg néhány alapesetet!

Szeretni kell-e ahhoz, hogy szeretők legyünk? Titkolózni kell? Hűtlenkedni, hazudni? Vagy milyen más feltételeknek kell megfelelnünk ahhoz, hogy joggal hívjanak bennünket szeretőnek?

Kisebbfajta földrengés, azt követő cunamival - ez lehet a bevallott affér következménye, ha a hűtlenek ki is akarnak lépni a házasságukból és el akarják hagyni a családjukat. Minden eset más, de vannak tipikus következmények, és az biztos, hogy nem lehet szárazon megúszni, főleg, ha a tágabb család is beszáll a ringlispílbe.

Ha valamiről, egy A viszony című sorozatról ebben a blogban tuti, hogy írni kell, ez nem is kérdés. Lement az első évad, és ha minden igaz, lesz 2. is, úgyhogy bátran neki lehet fogni a nézésének. Szeretőknek különösen ajánlott, de nem csak nekik, persze. Egyszer volt, hol nem volt egy férjes asszony  (Alison) és egy nős férfi (Noah): ezek véletlen találkoztak és egymásba gabalyodtak. Ez persze még nem is lenne annyira különleges, csakhogy a történetmesélésben minimum két csavar van: az egyik, hogy 50-50%-ban a nő, illetve a férfi verzióját kapjuk, a másik,...

Immár két posztot szenteltem Alfons Vansteenwegen és Maureen Luyens hűtlenségről szóló könyvének (Hogyan éljük túl a félrelépést?) Nézzük, hogy a szerzők szerint mi következik az első 3 pont (kapcsolat létesítése; a gyanakvás és tagadás; lelepleződés, érzelmi kitörések és hirtelen elhatározások) után egy klasszikus viszony esetén. 4. A döntések Már a 3. pontban is szó esett döntésekről, de azok hirtelen felindulásból születtek: ezúttal a megfontoltabb elhatározások tárgyalása kerül sorra. A döntések lehetnek alapvetően jók, bölcsek, lehettek meghasonlottak, lehet, hogy meg sem születnek, mert csak halogatjuk őket, dönthetünk látszólag, de aztán visszakozhatunk, magunkat...

Ebben a posztban folytatom Alfons Vansteenwegen és Maureen Luyens hűtlenségről szóló könyve (Hogyan éljük túl a félrelépést?) alapján a viszonyok 7 szakaszának ismertetését. Ahogy az előző bejegyzésben, itt is hozzáteszem majd a saját meglátásaimat, természetesen. A kapcsolat létesítése és a gyanakvás és tagadás után szerintük a következő fázisba lépünk: 3. lelepleződés, érzelmi kitörések és hirtelen elhatározások Ha alapul vesszük, hogy a gyanakvás és tagadás fázisa teljesen egészében megvalósult, akkor sem biztos, hogy lesz lelepleződés, ahogy ezt már az előző posztban írtam. De induljunk most ki abból, hogy a gyanakvás olyan...

Nemrégiben megvettem egy holland szerzőpáros (Alfons Vansteenwegen és Maureen Luyens) hűtlenségről szóló könyvét, amelynek magyar főcíme ugyan így hangzik: Pedig szeretjük egymást..., de az eredetiben csak a magyar kiadásban alcímként szereplő kérdés szerepel: Hogyan éljük túl a félrelépést? És ez benne a lényeg. A vékony kis kötet, amelyet én inkább vázlatnak neveznék, a klasszikus viszonyok klasszikus lefolyását veszi alapul, ezt osztja hét fázisra. Rengeteg olyan félrelépési és szeretőzési történet van, amely kilóg ebből a sablonból, én legalábbis számos ilyet ismerek, de érdekes a terapeuták szemével rápillantani a szerintük megszokott forgatókönyvre, és  átgondolni, vajon mennyire működőképes...