Míg a házasságba tartó vagy fiatal házas szerelmes a társadalmi elvárásoknak megfelelően rajong és vágyakozik, a házasságtörő szerelmes mindezek ellenében teszi ugyanazt.

Mi nullázza le a szexuális életünket és miért látszik olyan kivédhetetlennek a házasságok kiüresedése? Kellenek-e testi változások ahhoz, hogy eltűnjön a vágy?

Miért olyan népszerűek a nős férfiak még akkor is, ha egy csomó bonyodalomhoz vezet a velük folytatott kapcsolat? Nincs elég szingli pasi? Vagy alapvetően más tulajdonságok jellemeznek egy egyedülálló, mint egy házas férfit?

Elvileg mindenki szeretőt keres egy olyan helyen, mint a viszony.hu. Aztán kiderül, hogy mégsem... Összegyűjtöttünk néhány férfi alaptípust - vajon ezek közül melyek szimpatikusak a nőknek?

Miért olyan idegesítőek a legénybúcsúk? Mert a férfiak valójában nem is akarnak megházasodni, vagy, mert úgy tesznek, mintha tényleg vége lenne a csajozásnak? Az is lehet, hogy egyszerűen csak snassz merev részegre inni magunkat egy fontos esemény előtt.

A házaspároknak szinte kötelező ünnepelniük, a szeretők meg mindenből kimaradnak. Persze ők is ünnepelhetnek, ha elég diszkréten csinálják. Hogyan lehet titokban ünnepelni, és rossz érzés-e, hogy nem oszthatjuk meg örömünket másokkal?

Van az úgy, hogy a házasság és a viszony tartják egymást egyensúlyban, és az egyik nem működik a másik nélkül. Nézzünk meg néhány alapesetet!

Néhány a rengeteg ok közül, amely hűtlenséghez vezethet: korai és/vagy nem megfelelő okokból kötött házasság, a változások rossz tűrése, a családalapítás nehézségei, fizikai kielégületlenség, érzelmi problémák, és a többi.

Lehet, hogy a házassággal nincs is bajunk, csak a zárt házasságot nem bírjuk? Esetleg a nyitottat bírnánk. És mi lett volna, mi lenne, ha már eleve lehetne ilyen fogadalmi szöveget választani? Ha az előre kalkulálható történések szerepelnének a szerződésben? Ha házasságkötés előtt feltennék nekünk a kérdést, melyik szerződésfajtát választjuk? A zárt vagy a nyitott házasságot?

Senki nem úgy kezd bele egy komolyabb tartós kapcsolatba (házasságba, együttélésbe), hogy azt gondolná: valaha hűtlen lesz, vagy valaha meg fogják csalni. Ezt a gondolatot olvastam a minap egy angol nyelvű cikkben. Fogalmam sincs, a szerző honnan vette ezt az axiómát, de szerintem köze sincs a valósághoz, bár már másoktól is hallottam, mint megingathatatlan(nak hitt) igazságot. Lehet, hogy a legtöbb ember (beszéljünk itt most a jelenleg nyugati társadalmakban tartós kapcsolatokban élő egyénekről) valóban nem gondolja az elköteleződése idején, hogy valaha köze lesz a hűtlenséghez aktív vagy passzív szereplőként (esetleg mindkettőként), de,...