Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Csak az nem hűtlen, akinek nincs is párkapcsolata?

Ha nagyon aggódnátok azon, hogy ez vagy az megcsalásnak számít-e, már most befejezhetitek az aggodalmaskodást: igen. Valahol, valaki szerint biztosan. Mivel az, hogy ki mit tart és érez megcsalásnak, teljesen az egyéni érzékenységtől illetve néha a partner számára érthetetlen érzelmi reakcióktól függ, akár azt is mondhatnánk, hogy csak az nem csal, aki nem él párkapcsolatban. Illetve, akinek egyáltalán nincs semmiféle, párkapcsolatra emlékeztető képződmény az életében.

Milyen hiányérzeteket generál a szeretőzés?

Újra és újra visszatérő téma, hogy mennyi hiányérzet halmozódik fel egy-egy szeretői kapcsolatban, az ellenzők fő érve szokott lenni, hogy egy viszonynak nincs "kifutása", nem tart sehová, akkor minek belekezdeni, ha nincs perspektíva, a pillanatnyi örömöket se igazán élvezzük... De a viszony lényegi része, hogy nincs kifejezetten perspektívája, általában nem azért kezdünk bele, mert legitim kapcsolattá akarjuk alakítani. Főleg, ha egyikünk sem egyedülálló.

Piszkos anyagiak - avagy kinek mennyibe' van a szeretőzés?

Rengeteget beszéltünk érzelmekről, szexről, lelkiismeretről és hazugságról, de a legtöbb esetben a félrelépés pénzkiadással is jár. Másnak meg lehet ez a bevételi forrása... Mégis, ki mennyit hajlandó költeni erre a szenvedélyre, vajon még mindig a férfiak fizetnek-e mindent (általában), vagy emancipálódunk, és vajon mennyire kell jól szituáltnak lenni ahhoz, hogy egyáltalán szeretőzzünk? Vagy, ha az ember akarja, csórón is meg lehet ezt oldani?

Ki a hibás? És mit számít ez?

Ahol hűtlenség van, ott hibásnak is kell lennie - mondják legtöbbször azok, akik úgy vélik, náluk van a bölcsek köve. Egyesek szerint a hűtlen mindenképp hibás, mert az nem megoldás, hogy félrelépünk (vagy akár csak félreérzünk). Mások szerint azzal van a fő baj, akit megcsalnak, hiszen nem adott meg mindent a partnerének. Sokszor látok olyasféle kijelentéseket, amely szerint vagy az egyik, vagy a másik felet illeti az összes felelősség - és persze legtöbbször abból a tapasztalatból indul ki mindenki, amit ő maga a saját életében, esetleg közvetlen környezetében szerzett.

Mi közöm a szeretőm családjához?

Vajon mennyiben vagyunk felelősek a szeretőnk, szeretőink családjáért, családjaiért? Első körben azt mondanám: mindenki a saját családjáért felel. Ha egy felnőtt emberrel titkos viszonyt kezdünk, akkor ezt annak a tudatában tesszük, hogy ő is tisztában van a kockázatokkal és vállalja azokat. Ha túlságosan fél a lebukástól, ha úgy érzi, hogy a kockázat túl nagy, nem fog kitartani sokáig, elég hamar felszívódik majd.

Az infantilis szerető

A tartós és kiegyensúlyozott szeretői viszony egyik legfontosabb alapja, hogy felnőtt módon viselkedjünk. Úgy is mondhatnám: pontosan tudatában legyünk a korlátainknak és a lehetőségeinknek, tudjuk szabályozni az indulatainkat, ne essünk kétségbe, ne kapjunk dührohamokat, és ne hisztizzünk.

Az előre bejelentett hűtlenség

Hűségpártiak sokszor hivatkoznak arra, hogy őket nem is a félrelépés zavarja igazán, hanem a hazugság, de főleg az, hogy nem volt választási lehetőségük. Mármint nem tudták előre, hogy meg fogják őket csalni, és nem dönthettek előre arról, hogy ebben az esetben mit reagáljanak. 

Hogyan maradjunk inkognitóban?

Hogyan kerülhetjük el, hogy valamilyen technikai eszközünknek köszönhetően lebukjunk a partnerünk vagy a családunk előtt? Persze, ha titokban keresünk szeretőt vagy kalandot, és nagyon nem szeretnénk lebukni – ellenkező esetben azt csinálunk, amit akarunk… Bár még akkor sem árt a diszkréció, ha egyébként nem járunk tilosban.

Apának viszonya van...

A gyereknek egyébként sincs az ég világon semmi köze a szülei szexuális életéhez. Nem lát bele, hogy az apja vagy az anyja miért tette ezt vagy azt, milyen motivációi vannak, és nem is feladata, hogy belelásson. Nem feladata, hogy ítélkezzék, és főként nem feladata, hogy egy ilyen felfedezéssel sokkolja nőrokonait.

Minden férjes asszonynak tíz pasi jut minden ujjára?

Mindig meglep, mikor egyéb kérdésekben viszonylag tájékozott emberek olyan bődületes marhaságokat bírnak leírni a hűtlenséggel kapcsolatban, mintha nem tudnának kettőig se számolni. Az egyik ilyen, állandóan visszatérő tévhit, amibe már megint beleszaladtam, hogy a nőknek nagyságrendekkel könnyebb szeretőt találniuk, mint a férfiaknak, mitöbb, ha igazán csinosak, akkor elég kimenniük az utcára, és mindjárt tíz pasi is akad, aki megrakná őket minden további rábeszélés nélkül... 

© 2025 A hűtlenség ábécéje