A hűtlenség ABC-je viszony.hu blog

Az elképzelés, hogy életünk hátralévő részében már mindig csak egy emberrel szexeljünk, egyeseket megnyugtat - hát, nem ők lesznek hűtlenek, és nem ők fognak kalandozni. Hanem azok, akiket ettől kiver a víz.

Van-e jelentős különbség a boldogságot tekintve a hagyományosnak tekintett monogám és az alternatív kapcsolati formák között? Ezúttal a kanadaiak válaszolnak.

Hogy csináljunk fából vaskarikát, vagyis mit tanuljunk el a poligámoktól, ami javíthat a monogám kapcsolatunkon? Esetleg mégiscsak egyszerűbb, ha poligámként élünk?

Lehetünk-e őszinténk a vágyainkat és tetteinket illetően úgy, hogy közben nem lépünk ki a monogámia, a szexuális és érzelmi „hűség” keretei közül? És ha lehetséges, vajon meddig? Hány hónap, év vagy évtized telhet el ebben az őszinteséggel átitatott monogámiában, amelyben két ember elvileg minden gondolatát megosztja egymással? Na jó, nem mindet, csak azokat, amelyektől a másik fél nem borul ki. Szóval, akkor most mennyire is lehetünk őszinték?

De mennyire éri meg a férfinak a házasságtörő szex, ha nem abból indulunk ki, hogy csak élvezetből csinálja? Első blikkre a férfinak megéri minden alkalmat kihasználni a hűtlenségre, mert egy nőtől nem túl sok gyereke születhet (az ősember gyűjtögető-vadászó korszakában kb. 4-re futotta egy nő éltében, ha szerencsés volt), akár egyetlen félrelépés is 25%-os növekedést jelenthet…

Az állítólagos "sorozatmonogám" homo sapiens kb. 200.000 éve létezik. A gond csak az, hogy ebből a 200.000 évből 190.000 esztendeig esze ágában sem volt monogámnak lenni, ami testvérek közt is azt jelenti, hogy fennállásunknak mindössze 5%-ban merült fel egyáltalán az a hajmeresztő ötlet, hogy a nők (nem is a férfiak) úgymond hűséggel tartoznak a partnerüknek.

Mikortól gondolja egy nő, hogy igényt tarthat arra, hogy a partnere szexuálisan monogámként értelmezze magát, és mikortól gondolja ezt így egy férfi? Egyáltalán, szokás-e az ilyesmit megbeszélni, vagy csak ki nem mondott módon belecsusszanunk egy helyzetbe, amelyről azt gondoljuk, hogy ismerjük a szabályait, de valójában lehet, hogy a partnerünk egész más szabályok szerint működik, mint mi?

Ismét elérkezett a kulturális ajánlatok ideje. Ahogy megszokhattátok, előbb-utóbb írok valamilyen filmről vagy sorozatról, amely hűtlenség/poligámia témakörében képes valami újat vagy csupán érdekeset nyújtani. Ezúttal egy spanyol (de magyar felirattal itthon is elérhető) tévésorozat tudott olyat dobni, hogy nem lehetett elmenni mellette. A Ministerio del Tiempo (Időminisztérium) nem csak jópofa és vicces történelem- és irodalomlecke az ibériai ország és kultúra kedvelőinek, de képes megpendíteni néhány olyan kérdést is, amely komolyan elgondolkoztat. Sokat nem akarok spoilerezni, de a három jellegzetes szituáció leírásához azért szükség lesz kicsit belemászni a történetbe. Az Időminisztérium lényege,...

Erkölcsös vagy erkölcstelen egy nő? Az attól függ, melyik korban és milyen társadalmi rendszerben akarjuk értelmezni. De egy biztos: ha erkölcsöt emlegetünk egy nővel kapcsolatban, nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy lop-e a boltban, és hazudik-e a barátnőjének. Csak az számít, hogy kivel fekszik le. A nő és az erkölcs kapcsolata tehát mintha csakis a szexuálerkölcsről szólna. Olyan, hogy erkölcstelen férfi, ezek szerint nincs is? Gondolom, a kettős mérce senkit nem lep meg. Az összefüggés, amelyről itt írni fogok, azonban mégis elgondolkodtató: az, hogy mikor milyen megengedő egy társadalom vagy egy közösség a nők erkölcseit...

Tudom, a (be)monogámulás szó nem is létezik, de pár hete vagy hónapja valahogy kifejlődött magától, mikor arról beszéltünk, hogy vannak, akik egy bizonyos, félrelépős, szeretőzős szakasz után újból visszatérnek a monogámiába. Tehetik ezt kényszer hatására vagy meggyőződésből, mert rájöttek, hogy mégsem nekik való a párhuzamos kapcsolatok világa, vagy, mert rendbejöttek a dolgok a kapcsolatukban - esetleg a szeretőjükkel "monogámultak be", és ettől kezdve ő a hivatalos partner, vagyis az előző férfi/nő kilép a képből. (Hogy önként vagy muszáj neki, az persze más kérdés.) Vannak emberek, akikről könnyű elképzelni, hogy visszatérnek a...